Brit külügyminiszter: Nem tarthat tovább két évnél az átmeneti időszak

„Egyetlen másodperccel sem” tarthat két évnél tovább a brit EU-tagság megszűnése utáni átmenet – jelentette ki Boris Johnson külügyminiszter a The Sun című brit lapnak adott, szombaton megjelent nyilatkozatában, egy nappal a kormányzó Konzervatív Párt kongresszusa előtt.

Theresa May miniszterelnök múlt heti firenzei beszédében, amelyben a Brexit utáni időszakra szóló kormányzati elképzeléseket ismertette, közölte: a brit EU-tagság 2019 márciusára várható megszűnése után „hozzávetőleg két évig tartó” átmeneti időszakot tart indokoltnak, annak érdekében, hogy zökkenőmentesen lehessen meghonosítani az új kapcsolatrendszert megalapozó feltételrendszer elemeit.

Boris Johnson külügyminiszter azonban a The Sun című konzervatív, élesen EU-ellenes irányvonalú brit tömeglapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az átmeneti időszak „legfeljebb" két évig tarthat”, „és egy másodperccel sem tovább”. Johnson – aki a Brexit-párti tábor frontembere volt a brit EU-tagságról tartott, a kilépést pártolók szűk győzelmével végződött júniusi népszavazás kampányában - a kormányzó Konzervatív Párt vasárnap kezdődő éves kongresszusa elé időzített interjúban leszögezte azt is, hogy Londonnak az átmeneti időszakban el kell utasítania bármilyen új EU-jogszabály átvételét, vagy az Európai Unió Bírósága által hozott bármiféle új végzés érvényesítését.

A külügyminiszter szerint Nagy-Britanniának az átmeneti időszak lejárta után nem szabad fizetnie azért, hogy megőrizze hozzáférését az EU egységes belső piacához, és azt sem szabad vállalnia, hogy e folytatódó hozzáférés fejében továbbra is érvényesíti az uniós szabályokat. Johnson már Theresa May firenzei beszéde előtt is komoly belpolitikai vihart kavart, ellentéteket szítva a kormányon belül is, amikor a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap által közölt cikkében megismételte azt a régóta hevesen vitatott állítását, hogy Nagy-Britannia heti 350 millió fontot (125 milliárd forintot) takaríthat meg a Brexittel.

Az EU-tagságról tartott népszavazás kampányában a Johnson által vezetett Brexit-tábor egyik központi érve volt, hogy Nagy-Britanniának heti 350 millió fontjába kerül az EU-tagság. Ez az állítás azonban már akkor támadások kereszttüzébe került. Johnson cikkének megjelentése után a brit statisztikai hivatal független felügyeleti hatóságának vezetője nyílt levélben nevezte „hivatalos statisztikai adatokkal elkövetett visszaélésnek” a brit EU-tagság heti 350 millió fontos költségéről szóló állítás felelevenítését. Amber Rudd brit belügyminiszter pedig a BBC televíziónak nyilatkozva azzal vádolta Johnsont, hogy „a hátsó ülésről próbál vezetni”.

Brit sajtóértékelések szerint Johnson saját miniszterelnöki ambícióhoz igyekszik előkészíteni a belpolitikai terepet, de a külügyminiszter ezt rendre cáfolja.

(MTI)