A terrorizmustól, a politikai szélsőségektől és a bevándorlók okozta társadalmi feszültségektől félnek leginkább a németek – derült ki egy csütörtökön közzétett kutatásból.
A terrorizmustól tartanak leginkább a németek a társadalmi problémák közül – mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.
A németországi lakosság társadalmi jelenségekkel, problémákkal kapcsolatos aggodalmait 1991 óta évente feltérképező kutatás új adatai alapján a félelmek listáját nagy előnnyel vezeti a terrorizmus. A megkérdezettek 71 százaléka mondta, hogy tart a terrortól, ami minden korábbinál magasabb arány, és leginkább azzal állhat összefüggésben, hogy az iszlamista terrorizmus megérkezett Németországba. A második helyen a politikai szélsőségektől való félelem áll 62 százalékkal. A harmadik helyen – 61 százalékkal – az a félelem áll, hogy a bevándorlók révén feszültségek keletkeznek a társadalomban. Az első tízbe bekerült egy másik ügy is a nemzetközi migrációval kapcsolatban: a németek 57 százaléka tart attól, hogy a menedékkérők beáramlása túlterheli az országot. Ez a hatodik leggyakrabban említett félelem.
A német társadalom úgynevezett félelemindexe – a 16 vizsgált aggodalomforrásról rögzített adatok átlaga – 46 százalék, ami kiugróan magas. Az utóbbi tíz évben csak 2010-ben, az euróövezeti államadósság-válság mélypontjának közelében, és 2016-ban, a nemzetközi migrációs válság elmélyülése után volt erősebb a félelem Németországban. Ugyanakkor a félelem a gazdasági vonatkozású társadalmi problémáktól nagymértékben csökkent. Például a munkanélküliség növekedésének veszélye a németek csupán 15 százalékát aggasztja, ami 25 éve a legalacsonyabb arány, és azzal állhat összefüggésben, hogy a gazdasági fellendüléssel a foglalkoztatottság minden korábbinál magasabbra emelkedett, a munkanélküliség pedig történelmi mélypontra süllyedt.
Mindent egybevetve az adatok azt jelzik, hogy a németek erősen igénylik a biztonságot, és attól tartanak, hogy a terrorizmus, a politikai szélsőségek és a migráció révén megrendül az ország stabilitása.
A politikának komolyan kell vennie ezt az üzenetet, a választópolgárok félelmeit értelmezhetnék „a feladatok katalógusaként” – emelte ki hírportálok beszámolói szerint Manfred Schmidt, a heidelbergi egyetem politológusa az R+V biztosítótársaság megbízásából készített felmérés eredményeinek berlini bemutatóján. A kutatást a június-júliusi időszakban végezték 2400 ember megkérdezésével. Az adatok a lakosság 14 éven felüli részére nézve reprezentatívak.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A CDU/CSU politikusai közben még határozottabb lépéseket sürgetnek.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Az LMBTQ-közösség és a szabadság ellen irányuló „szélsőjobboldali erődemonstrációról” beszélnek az örök rettegők.
Ha már egy fullbalos elemző is lehűti a támogatói kedélyeket azzal, hogy unja már az ilyen elemzéseket, mert egyszerűen nem igazak, akkor legalább engedtessék meg a kételkedés joga.
Kedélyesen sétált be a miniszterelnök a Várkert Bazárba.
Akár 16 Celsius-fok is lehet.
