Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök szerint minél hamarabb szabadkereskedelmi megállapodást kötni Londonnal a brit EU-tagság megszűnése után.
Malcolm Turnbull, akit hétfőn fogadott a Downing Streeten Theresa May brit miniszterelnök, a megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten mindazonáltal kijelentette: Ausztrália készen áll a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére, amint a brit kormánynak erre jogi lehetősége adódik. Az ausztrál kormány arra számít, hogy a Brexit-folyamat befejeződése után sikerül gyorsan tető alá hozni egy ilyen megállapodást – mondta az ausztrál miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy milyen gyorsan várható a szabadkereskedelmi egyezség kidolgozása Londonnal, Turnbull csak annyit mondott, hogy „amilyen gyorsan csak lehet”. Nagy-Britannia hivatalosan még tárgyalásokat sem kezdhet erről Ausztráliával a brit EU-tagság 2019 tavaszára valószínűsíthető megszűnése (Brexit) előtt.
A legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságok, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport hétvégi hamburgi csúcstalálkozóján Donald Trump amerikai elnök is azt mondta, hogy az Egyesült Államok „nagyon-nagyon gyorsan” kétoldalú kereskedelmi megállapodást köt Nagy-Britanniával a brit EU-tagság megszűnése után. Theresa May az ausztrál kormányfővel tartott hétfői londoni sajtóértekezletén kijelentette: a brit kormány elsődleges fontosságúnak tartja „egy nagyratörő és átfogó” kétoldalú kereskedelmi megállapodás megkötését Ausztráliával.
A brit-ausztrál kereskedelmi forgalom értéke tavaly nem egészen 14 milliárd font (4900 milliárd forint) volt, Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelme ugyanakkor elérte az 520 milliárd fontot (182 ezer milliárd forint).
A jelenlegi hivatalos brit álláspont szerint az Egyesült Királyság a brit EU-tagság megszűnése után nem tartaná fenn tagságát az EU egységes belső piacán és a vámunióban sem, mivel ehhez olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha ki sem lépett volna az EU-ból. E feltételek közé tartozna mindenekelőtt az unión belüli szabad munkaerőmozgás elvének további érvényesítése brit részről, amit a brit kormány elvet.
A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, vagyis a kilépési folyamat hivatalos elindításáról Brüsszelnek március végén küldött értesítésben azonban kiemelt helyen szerepelt, hogy London „merész és nagyratörő” szabadkereskedelmi egyezmény megkötését javasolja az Európai Uniónak a brit EU-tagság megszűnése után.
(MTI)