Ha egy hónapon belül nem sikerül előre lépni a 160 ezer menedékkérő elosztási mechanizmusa ügyében, akkor az érintett országok ellen kötelezettségszegési eljárást indít az EU – nyilatkozta az illetékes uniós biztos. Dimitrisz Avramopulosz ezzel kapcsolatban kiemelten említette hazánkat, mi ugyanis eddig egyetlen áthelyezést sem hajtottunk végre.
Jogi és egyben erkölcsi kötelezettsége az Európai Unió tagállamainak, hogy részt vegyenek a 160 ezer menedékkérő elosztását szolgáló uniós mechanizmusban. Ha egy hónapon belül sincs előrelépés, kötelezettségszegési eljárás fog indulni az érintett országokkal szemben – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.
Avramopulosz a sikeres menekültügyi politika zálogának nevezte a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását. Mint mondta, ez a rendszer „a szolidaritáson és a lehetőségeken alapul”. Hangsúlyozta, az uniós belügyminiszterek által minősített többségi szavazással elfogadott mechanizmus nem pusztán Olaszországnak vagy Görögországnak, hanem az EU egészének érdeke, a rendszer ugyanis alapvető fontosságú a menedékkérők másodlagos mozgásának megakadályozása, illetve a schengeni térség belső szabadságának megőrzése érdekében.
A görög uniós biztos elmondta, hogy eddig nagyjából 18 ezer menekültet helyeztek át a kvótarendszer keretében, ami messze elmarad a célkitűzésektől, de az utóbbi hónapokban „pozitív irányú elmozdulás történt”. Hozzátette, szeptemberig még el lehet érni a célokat, de ehhez szükség van minden tagország szerepvállalására. „A szolidaritás nem lehet pusztán néhány tagállam felelőssége. Közös cél, hogy minden tagország arányosan és becsületesen hozzájáruljon a rendszerhez” – közölte. „Noha több uniós tagállam fokozta a részvételét, de sajnálatos módon még van egy-két olyan ország, amely nem helyezett át egyetlen személyt sem, ami a kötelezettségeik megszegésének tekinthető” – szögezte le.
Név szerint kiemelték Magyarországot
Dimitrisz Avramopulosz haladéktalan cselekvésre sürgette azokat a tagállamokat, amelyek eddig egyetlen menekültet sem vettek át, valamint azokat is, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból. Leszögezte, ha egy hónapon belül nincs előrelépés, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást fog indítani az érintett országokkal szemben.
A bizottság délután közzétett helyzetértékelésében név szerint is kiemelték Magyarországot, Lengyelországot és Ausztriát, amelyek eddig egyetlen áthelyezést sem hajtottak végre, ugyanakkor emlékeztettek rá és üdvözölték, hogy Bécs nemrég felajánlotta ötven menedékkérő átvételét Olaszországból. Kitértek arra is, hogy Csehország már közel egy éve nem tett felajánlásokat.
Az uniós biztos után elsőként Jeroen Lenaers néppárti EP-képviselő szólalt fel, aki elmondta: „bár soha nem volt a kötelező kvóták híve, azonban látszik, hogy ez önkéntesen nem működik, ezért valamit tenni kell”. „Hogy lehet az, hogy vannak tagállamok, amelyek még mindig nem tettek semmit?” – tette fel a kérdést Lenaers, aki szerint jó, hogy állandó mechanizmust próbálnak létrehozni a dublini rendszer válságának elkerülése érdekében.
Cécile Kashetu Kyenge szociáldemokrata képviselő úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kellene indítani azon országok ellen, amelyek egyáltalán nem vesznek részt az áthelyezésekben, de azok ellen is, amelyek nem tesznek eleget a célkitűzéseknek.
DK vs Fidesz reakció
Felszólalásában Gál Kinga fideszes EP-képviselő elfogadhatatlannak nevezte a migránsok bármiféle kötelező szétosztását. „Hazám és személyes véleményem szerint a migrációs válság megoldásának módja nem az ellenőrizetlenül Európába érkezett migránsok szétosztása a tagállamok között, hanem a migráció okainak kezelése és határaink megerősített védelme” – mondta. Kijelentette, hogy a menedékkérők áthelyezése nem az egyetlen módja a tagállamok közötti szolidaritás kifejezésének: mint hangsúlyozta, Magyarország eddig mintegy 284 milliárd forintot fordított határvédelemre, és a kormány folyamatosan bővíti humanitárius szerepvállalását a Közel-Keleten.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a felelősség nem hárítható kizárólag a külső határokon lévő tagállamokra, ha „rendet és biztonságot akarunk, akkor erős és szolidáris európai menekültügyi rendszerre van szükségünk”. „Lehet persze politikai haszonszerzésből azt hazudni, hogy az unió mindenkit be akar engedni ellenőrzés nélkül, de tudjuk, hogy ez nem igaz” – mondta. „A valóság persze nem érdekli azokat, akik gyűlölet- és félelemkeltéssel akarnak hatalmat szerezni vagy azt megtartani” – tette hozzá.
(MTI)
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A mézes hetekről lemondhat, kitoloncolásra készülhet.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Az intézkedés a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv egyik alappilléreként fog majd megjelenni.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
