Gyorsan kiderült: Trump tud engedni, ha kell, és mindig van B-terve
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet már a Biztonsági Tanács ülésén is jelezte: az Egyesült Államok „kész további cselekvésre” Szíriában. Később Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter pedig azt jelentette be: Washington a közeljövőben gazdasági szankciókat hoz a szír rezsim ellen az idlíbi gáztámadás megtorlásaként.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) pénteki rendkívüli ülésén Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet leszögezte: az Egyesült Államok „kész további cselekvésre” Szíriában. A Szíria ügyében összehívott rendkívüli tanácskozáson Nikki Haley hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak az idlíbi gáztámadás után, csütörtökről péntekre virradóra az Aszad-rezsik egyik bázisára mért légicsapásai „teljes mértékben” igazoltak voltak.
Az amerikai nagykövet álláspontja szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök azért követte el a vegyifegyver-támadást, „mert azt hitte, megúszhatja”.
Hozzátette: Aszad „tudta, hogy Oroszország támogatja”. Nikki Haley leszögezte: „ez azonban a múlt éjjel megváltozott”. Hangsúlyozta, hogy most új szakasz következik Szíriában, és „politikai megoldást kell találni” erre a „rémséges” konfliktusra. „Készek vagyunk még többet is tenni, de reméljük erre nem lesz szükség” – fogalmazott.
Vlagyimir Szafronkov, Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete ugyanakkor „törvénytelennek” nevezte és elítélte az amerikai légicsapást. Mint fogalmazott:
„az Egyesült Államok a szuverén Szíria területét támadta meg”.
Hangsúlyozta, hogy Moszkva ezt agressziónak és a nemzetközi jog durva megsértésének tekinti. A szíriai elnöki hivatal egyébként éppen az ENSZ BT ülése közben adott ki közleményt, amelyben „idióta és felelőtlen cselekedetnek” minősítette az amerikai akciót.
A tanácskozáson az ENSZ politikai ügyekért felelős igazgatója, az Egyesült Királyság és Franciaország képviselője egyaránt a szíriai konfliktus politikai megoldását sürgette.
Jeffrey Feltman, a világszervezet igazgatója leszögezte, hogy az azonnali közvetlen akcióra éppen a szíriai nép védelme érdekében volt szükség, de hozzátette, hogy minden ilyen akciónak „az ENSZ alapelvei szerint és a nemzetközi jog alapján kell megtörténnie”. Feltman azon meggyőződését hangoztatta, miszerint
a civil lakosságot „nem lehet megvédeni, ha a kormányzat és az ellenzék is büntetlenül cselekedhet, és ha a szíriai kormánynak továbbra is megengedik, hogy a saját népe rovására megsértse az emberi jogokat”.
A brit ENSZ-nagykövet háborús bűnösnek minősítette a szíriai elnököt, és kijelentette, hogy az amerikai légicsapás figyelmeztetés volt számára. Matthew Rycroft egyúttal Oroszországot okolta, mert szerinte ha Moszkva megszavazta volna a korábbi hét ENSZ-határozatot, akkor Bassár el-Aszadnak már korábban szankciókkal kellett volna szembenéznie.
Francois Delattre francia ENSZ-nagykövet „legitim válasznak” nevezte az amerikai lépéseket, és leszögezte, hogy „ez alapvető fontosságú volt Asszad elrettentéséhez”.
Gazdasági szankciók jöhetnek
Közben a floridai Mar-a-Lagóban újságírókkal folytatott beszélgetésén Rex Tillerson külügyminiszter csalódottságának adott hangot amiatt, ahogyan Oroszország reagált a Szíriára mért amerikai légicsapásokra. Az amerikai diplomácia vezetője szerint ez azért is kiábrándító, mert azt jelzi, hogy Moszkva változatlanul támogatja Bassár el-Aszad szír elnököt és rendszerét.
A szintén Mar-a-Lagóban tartózkodó Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy Washington a közeljövőben gazdasági szankciókat hoz Szíria ellen az idlíbi gáztámadás megtorlásaként. „Arra számítunk, hogy ezeknek a szankcióknak döntő következményeik lesznek” – fogalmazott a pénzügyi tárca irányítója, hozzátéve, hogy a szankciókkal mindenkit el akarnak rettenteni attól, hogy Szíriával üzleteljen.
Washingtonban a törvényhozók - mindkét pártból - egyébként támogatásukról biztosították Trump elnök döntését a Szíria elleni légicsapásokról, ám egyúttal azt is kérték, hogy a Fehér Ház terjessze elő stratégiáját a konfliktus átfogó megoldására, és a következő lépéseknél az elnök konzultáljon a kongresszussal. Nancy Pelosi, a képviselőház kisebbségben lévő demokrata párti frakciójának vezetője például Paul Ryan házelnökhöz címzett levelében hívta fel a figyelmet arra, hogy „egy szuverén nemzet elleni katonai erő alkalmazásához az alkotmány értelmében a kongresszus felhatalmazására van szükség”.
A republikánusok szenátusi frakciójának vezetője leszögezte: „a légicsapások jól eltervezettek és jól végrehajtottak voltak”. Mitch McConnell szerint
az amerikai lépés „üzenet volt Aszad elnöknek, hogy nem tehet meg büntetés nélkül bármit”.
A szenátor azt is elmondta, hogy a légicsapások megindítása előtt Mike Pence alelnök telefonon tájékoztatta őt Trump elnök döntéséről.
Az amerikai kormányzat tagjai más kongresszusi politikusokat is előzetesen – telefonon – tájékoztattak a várható légicsapásokról. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke például arról tájékoztatta az újságírókat, hogy őt személyesen Donald Trump elnök és Rex Tillerson külügyminiszter hívta fel. Corker több amerikai televíziónak is interjút adott, s elmondta, hogy a hír hallatán kifejezetten elfogták az érzelmek, ugyanis ő személyesen járt Szíriában, és látogatást tett menekülttáborokban is, jól látta a pusztítást. „Amikor csütörtök este az elnök felhívott, hogy tájékoztasson a várható légicsapásokról, azt mondtam neki, hogy büszke vagyok az országomra. És rá is” – fogalmazott.
A kormányzat tagjai nemcsak republikánus, hanem demokrata párti törvényhozókat is előzetesen értesítettek Trump döntéséről.
(MTI)