Putyin: Moszkva kész egységes gazdasági tér kiépítésére az EU-val

Oroszország továbbra is kész közös gazdasági térség létrehozására az Európai Unióval – jelentette ki csütörtökön Vlagyimir Putyin elnök Oroszország nagyköveteinek moszkvai tanácskozásán.

„Oroszország nemcsak nem ellenzi azt a gondolatot, hogy egységes gazdasági és humanitárius térséget alakítson ki az Európai Unióval az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, de azt a legreményteljesebbnek tartja az eurázsiai kontinens hosszú távú, fenntartható fejlődése szempontjából” – mondta.

Putyin arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió elhagyásáról szóló brit népszavazás fájdalmas piaci következményei még sokáig hatni fognak, de hangot adott véleményének, hogy középtávon minden helyreáll majd. Elmondta, hogy Moszkva figyelemmel fogja kísérni a London és Brüsszel közötti tárgyalásokat

„Meglátjuk, hogy a demokrácia elvei hogyan érvényesülnek náluk”  – fogalmazott. Megismételte, hogy az unióból való kilépés, a Brexit a britek belügye, amelybe Oroszország a múltban sem kívánt és a jövőben sem akar beleavatkozni.

Csúnya NATO!

Leszögezte, hogy Oroszország kész bármelyik leendő amerikai elnökkel együttműködni, de hozzátette: Moszkva erre csak az egyenjogúság és az érdekek kölcsönös figyelembe vétele alapján hajlandó. Szavai szerint Moszkva nemzetközi ügyekben érdekelt a Washingtonnal folytatott szoros együttműködésben.

Putyin úgy vélekedett, hogy a NATO oroszellenes beállítottságával, konfrontatív lépéseivel igyekszik igazolni tulajdon létezését, és hogy a szövetség a paritás megbontására törekszik. Mint mondta, Moszkva tudja, hogyan kell reagálnia erre, és nem enged a militarista hevületnek. Az elnök kifogásolta a NATO hadgyakorlatainak megszaporodását, a szövetség hajóinak jelenlétét a Balti- és a Fekete-tengeren, valamint a gyorsreagálású erők és fegyverraktárak lengyelországi és baltikumi megjelenését. 

Ukrajna: mielőbbi rendezést szeretnének

Szavai szerint Moszkva az ukrajnai válság mielőbbi rendezését szeretné, és annak érdekében kész együttműködni a „normandiai négyek” keretében (vagyis Kijevvel, Berlinnel és Párizzsal), valamint Washingtonnal. Hangoztatta, hogy Oroszországnak a krízis miatti hibáztatása Európában „az amúgy is egészségtelen helyzet további romlásához fog vezetni”. A probléma okát az Ukrajnában két éve végbement „belső konfliktusban” nevezte meg. 

Vlagyimir Putyin felszólította a diplomatákat, hogy szálljanak szembe a nyugati média információs monopóliumával, és leszögezte, hogy Oroszország nem fogja megengedni a történelem meghamisítását. 

Az együttműködés híve

Az elnök hangsúlyozta, hogy a terrorfenyegetés vált a legnagyobb kihívássá nemzetközi biztonság számára. Rámutatott, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harc Szíriában fog eldőlni, és hogy annak az országnak a sorsa nemcsak a régióra, de Közép-Ázsiára is kihat. Úgy vélte, a terrorizmus és a szélsőségesség elterjedéséhez, valamint az Iszlám Állam megjelenéséhez hozzájárult a nyers erő alkalmazása Irakban és Líbiában.

Megfogalmazása szerint Oroszország a világ egységes és oszthatatlan biztonságának, valamint a párbeszédnek és az együttműködésnek a híve, ami lehetővé teszi annak elkerülését, hogy a világ eseményei ellenőrizhetetlenekké váljanak. Putyin szerint Moszkva szigorúan betartja a nemzetközi jog szabályait, és síkraszáll az ENSZ vezető szerepe mellett.

Egy a jelszó, tartós béke

Putyin elmondta, hogy a készülő új orosz külpolitikai koncepció a nemzetközi béke és stabilitás fenntartását célzó aktív munkára irányul, az ENSZ alapokmánya alapján. Felhívta a nagyköveteket, hogy támogassák az orosz üzleti szférát és fokozzák az általuk vezetett missziók gazdasági hatékonyságát.  Hangsúlyozta, hogy Oroszország szavatolja saját és állampolgárai biztonságát, és képes megvédeni magát. 

A tavaly novemberben a török légierő által lelőtt orosz vadászrepülőgéppel kapcsolatban röviden megjegyezte, hogy Törökország bocsánatot kért a történtekért. Ankarában továbbra is azt állítják, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök csupán sajnálkozását fejezte ki az eset miatt.