Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Nagyija Szavcsenkónak minden jel szerint kevesebb idő juthat a csúcson, mint elődeinek. Igaz, ez nem annyira a nép rajongásának intenzitásán, mint amennyire saját karakterén-kvalitásain múlik.
„Ezért tartották sokan az elejétől úgy, hogy Szavcsenko időzített bomba egy mérges pókokkal teli dunsztosüvegben, akivel a politika nagy formátumú – hadd legyek konkrétabb: fontos pozíciókat birtokló – szereplői nem bírnak mit kezdeni, és mindez robbanáshoz is vezethet. Ha így lenne, végül is az történne, amit az elmúlt két évvel már az azt megelőző húszhoz – vagy még többhöz – hasonlóan elégedetlen nép szeretne. Ha valaki, akkor Nagyija Szavcsenko az, akit elegen követhetnének, hogy összejöjjön a harmadik Majdan.
Igen ám, csakhogy a tavaszt, már amennyiben egy újabb forradalom bármilyen értelemben tavasz lehetne, soha nem egyvalaki csinálja. Akkor sem, ha milliók szemében tűnik Jeanne d’Arcnak. Akkor sem, ha képes kimondani – mint ezen a videón teszi, idézem –: »Mi itt a parlamentben nap mint nap átbasszuk az embereket.«

Igaza van a mi Nagyijánknak, mondják az emberek, és teszik a dolgukat. Szelepnek jó, egy darabig még jó is lesz, mondja a nagypolitika, és örül, hogy komolyabb botrányok nincsenek. Hogy Nagyija nem gyutacs, és ez egyre nyilvánvalóbb. Hogy az idő múlásával és a szelepeléssel a robbanásveszély is csökken. Ebben is van ráció: a robbanást – ismétlem: egy fecske nem fecske – a szövetségesek sem engedhetik, a napnál világosabb, hogy az az oroszok malmára hajtaná a vizet.
Egy szó, mint száz, a megváltás ezúttal is elmarad.”