WHO reagált az USA kilépésére: Musk nem válaszolt, csak egy búcsúcsókot dobott a szervezetnek
A WHO amúgy reméli, hogy az Egyesült Államok átgondolja a dolgot.
Az adóelkerülés elleni küzdelmet fokozná a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A döntést elemzők szerint elősegítette a panamai iratok néven elhíresült offshore-botrány is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) átfogó tervezetet készít az adóelkerülés elleni küzdelemhez – jelentette be a szervezet vezérigazgatója vasárnap.
Christine Lagarde az IMF és a Világbank tavaszi ülésszakának zárónapján elmondta azt is, hogy a terv kidolgozásához, majd megvalósításához még hosszú idő kell. Az IMF vezérigazgatója hangsúlyozta: globális megegyezés kell ahhoz, hogy visszaszorítsák az adóelkerülés gyakorlatát, a megegyezéshez azonban részletes és hosszadalmas tárgyalásokra lesz szükség.
Az adóelkerülést és az adócsalást a világgazdaságra nézve „nagy aggodalomra okot adónak” minősítette. Kifejtette, hogy a nagyvállalatok a különböző megállapodások, eltérő adórendszerek és jogi szabályozások „mérgező kombinációjával” igyekeznek elkerülni az adófizetést. Lagarde ugyanakkor elvetette a Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz javaslatát, miszerint a nagyvállalatoknak globális összbevételük alapján megállapított minimum társasági adót kellene fizetniük.
Az adóelkerülés visszafogását célzó új kezdeményezést az IMF a Világbankkal, az OECD-vel és az ENSZ-szel közösen indítja útjára. A döntést elemzők szerint elősegítette a panamai iratok néven elhíresült offshore-botrány is. Christine Lagarde leszögezte azt is, hogy a közös gondolkodás valószínűleg mindenütt segíteni fog az illetékes hatóságoknak a játékszabályok javításában. Ugyanakkor leszögezte: a problémát úgy kell megoldani, hogy közben a vállalatok versenyképesek maradjanak.
A két nemzetközi pénzügyi szervezet tavaszi ülésszakán Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszternek sikerült két találkozót is kieszközölnie Christine Lagarde-dal, ám az IMF vezetője szerint további reformokra van szükség Görögországban, mielőtt a valutaalap további kölcsönt nyújtana Athénnak. Az IMF egyelőre a lassú kiigazítás lehetőségét látja.
Görögország további megsegítése ügyében nyilatkozott Washingtonban Michel Sapin francia és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is, és mindketten arról beszéltek, hogy csupán a tavalyi megállapodások betartását, végrehajtását várják a görög kormánytól. „Mindenki azon a véleményen van, hogy Görögországnak többet kell tennie, és képes is többet tenni” – fogalmazott a német pénzügyminiszter.
Vasárnap ilyen értelmű nyilatkozatot tett Christine Lagarde is, mint fogalmazott: „sok a tennivaló, időre van szükség, de álláspontunk a görög gazdaság fenntarthatóságával és stabilitásával kapcsolatban nem változott”. Az IMF vezérigazgatója egyébként a héten többször is elmondta, hogy Görögországnak végre kell hajtania a reformokat és Európának segítenie kell a görög adósság enyhítésében.