Az adóelkerülés elleni küzdelmet fokozná a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A döntést elemzők szerint elősegítette a panamai iratok néven elhíresült offshore-botrány is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) átfogó tervezetet készít az adóelkerülés elleni küzdelemhez – jelentette be a szervezet vezérigazgatója vasárnap.
Christine Lagarde az IMF és a Világbank tavaszi ülésszakának zárónapján elmondta azt is, hogy a terv kidolgozásához, majd megvalósításához még hosszú idő kell. Az IMF vezérigazgatója hangsúlyozta: globális megegyezés kell ahhoz, hogy visszaszorítsák az adóelkerülés gyakorlatát, a megegyezéshez azonban részletes és hosszadalmas tárgyalásokra lesz szükség.
Az adóelkerülést és az adócsalást a világgazdaságra nézve „nagy aggodalomra okot adónak” minősítette. Kifejtette, hogy a nagyvállalatok a különböző megállapodások, eltérő adórendszerek és jogi szabályozások „mérgező kombinációjával” igyekeznek elkerülni az adófizetést. Lagarde ugyanakkor elvetette a Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz javaslatát, miszerint a nagyvállalatoknak globális összbevételük alapján megállapított minimum társasági adót kellene fizetniük.
Az adóelkerülés visszafogását célzó új kezdeményezést az IMF a Világbankkal, az OECD-vel és az ENSZ-szel közösen indítja útjára. A döntést elemzők szerint elősegítette a panamai iratok néven elhíresült offshore-botrány is. Christine Lagarde leszögezte azt is, hogy a közös gondolkodás valószínűleg mindenütt segíteni fog az illetékes hatóságoknak a játékszabályok javításában. Ugyanakkor leszögezte: a problémát úgy kell megoldani, hogy közben a vállalatok versenyképesek maradjanak.
A két nemzetközi pénzügyi szervezet tavaszi ülésszakán Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszternek sikerült két találkozót is kieszközölnie Christine Lagarde-dal, ám az IMF vezetője szerint további reformokra van szükség Görögországban, mielőtt a valutaalap további kölcsönt nyújtana Athénnak. Az IMF egyelőre a lassú kiigazítás lehetőségét látja.
Görögország további megsegítése ügyében nyilatkozott Washingtonban Michel Sapin francia és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is, és mindketten arról beszéltek, hogy csupán a tavalyi megállapodások betartását, végrehajtását várják a görög kormánytól. „Mindenki azon a véleményen van, hogy Görögországnak többet kell tennie, és képes is többet tenni” – fogalmazott a német pénzügyminiszter.
Vasárnap ilyen értelmű nyilatkozatot tett Christine Lagarde is, mint fogalmazott: „sok a tennivaló, időre van szükség, de álláspontunk a görög gazdaság fenntarthatóságával és stabilitásával kapcsolatban nem változott”. Az IMF vezérigazgatója egyébként a héten többször is elmondta, hogy Görögországnak végre kell hajtania a reformokat és Európának segítenie kell a görög adósság enyhítésében.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Hamarosan megérkezhet az IMF által nyújtott első, mintegy 1,5 milliárd dolláros részlet Ukrajnába.
Az ENSZ előrejelzései alapján hazánk kiemelkedő pozícióból várhatja az elkövetkezendő éveket.
Nem fukarkodott az IMF.
Danyiil Hetmancev szerint Ukrajna nem képes betömni a költségvetésén tátongó lyukakat.
Washingtonból üzent a volt brit nagykövet: a Közel-Kelet konfliktusainak hátteréről, az ENSZ Izraellel szembeni elfogultságáról, Irán szerepéről és Európa iszlamizációs kihívásairól. Kemény állítások Gázáról, a Hamászról és az EU jövőjéről.
A Politico szerint az elnök „többi hiúsági projektjéhez hasonló”, a nagy országok pedig igazából ott sincsenek.
Elképesztő, mennyire gondolatszegények ezek a szerencsétlen haladárok.
Az orosz elnök annak ellenére gratulált az újonnan kinevezett ajatollahnak, hogy Trump kijelentette, Irán jövőbeli vezetőjének amerikai jóváhagyást kellene kapnia.
