Az adóelkerülés elleni küzdelmet fokozná a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A döntést elemzők szerint elősegítette a panamai iratok néven elhíresült offshore-botrány is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) átfogó tervezetet készít az adóelkerülés elleni küzdelemhez – jelentette be a szervezet vezérigazgatója vasárnap.
Christine Lagarde az IMF és a Világbank tavaszi ülésszakának zárónapján elmondta azt is, hogy a terv kidolgozásához, majd megvalósításához még hosszú idő kell. Az IMF vezérigazgatója hangsúlyozta: globális megegyezés kell ahhoz, hogy visszaszorítsák az adóelkerülés gyakorlatát, a megegyezéshez azonban részletes és hosszadalmas tárgyalásokra lesz szükség.
Az adóelkerülést és az adócsalást a világgazdaságra nézve „nagy aggodalomra okot adónak” minősítette. Kifejtette, hogy a nagyvállalatok a különböző megállapodások, eltérő adórendszerek és jogi szabályozások „mérgező kombinációjával” igyekeznek elkerülni az adófizetést. Lagarde ugyanakkor elvetette a Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz javaslatát, miszerint a nagyvállalatoknak globális összbevételük alapján megállapított minimum társasági adót kellene fizetniük.
Az adóelkerülés visszafogását célzó új kezdeményezést az IMF a Világbankkal, az OECD-vel és az ENSZ-szel közösen indítja útjára. A döntést elemzők szerint elősegítette a panamai iratok néven elhíresült offshore-botrány is. Christine Lagarde leszögezte azt is, hogy a közös gondolkodás valószínűleg mindenütt segíteni fog az illetékes hatóságoknak a játékszabályok javításában. Ugyanakkor leszögezte: a problémát úgy kell megoldani, hogy közben a vállalatok versenyképesek maradjanak.
A két nemzetközi pénzügyi szervezet tavaszi ülésszakán Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszternek sikerült két találkozót is kieszközölnie Christine Lagarde-dal, ám az IMF vezetője szerint további reformokra van szükség Görögországban, mielőtt a valutaalap további kölcsönt nyújtana Athénnak. Az IMF egyelőre a lassú kiigazítás lehetőségét látja.
Görögország további megsegítése ügyében nyilatkozott Washingtonban Michel Sapin francia és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is, és mindketten arról beszéltek, hogy csupán a tavalyi megállapodások betartását, végrehajtását várják a görög kormánytól. „Mindenki azon a véleményen van, hogy Görögországnak többet kell tennie, és képes is többet tenni” – fogalmazott a német pénzügyminiszter.
Vasárnap ilyen értelmű nyilatkozatot tett Christine Lagarde is, mint fogalmazott: „sok a tennivaló, időre van szükség, de álláspontunk a görög gazdaság fenntarthatóságával és stabilitásával kapcsolatban nem változott”. Az IMF vezérigazgatója egyébként a héten többször is elmondta, hogy Görögországnak végre kell hajtania a reformokat és Európának segítenie kell a görög adósság enyhítésében.
Christine Lagarde bankelnök már nem látja olyan tragédiának Trump újraválasztását, mint egy évvel ezelőtt, ugyanakkor arra bíztatja az EU-t, kezdjen el több amerikai terméket vásárolni, hogy megenyhítse az új elnököt.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
