A fenntartható fejlődés ügyében született nemzetközi megállapodás tizenhét pontjának egyikét sem lehet teljesíteni a vízbázisok megóvása és a víz minőségének védelme nélkül – jelentette ki Áder János az ENSZ székházában. A kormányfő szerint a XXI. század a víz évszázada lehet és a víz meghatározza az élet minőségét és befolyásolja a gazdasági-társadalmi kapcsolatokat.
A vízbázisok megóvása, a víz minőségének védelme nélkül nem lehet teljesíteni a fenntartható fejlődés ügyében született nemzetközi megállapodás tizenhét pontjának egyikét sem – jelentette ki Áder János államfő csütörtökön New Yorkban, az ENSZ székházában a fenntartható fejlődésről rendezett konferencián. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Magyarország szívügyének tekinti a fenntartható fejlődést és szerepet vállal az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Elmondta, hogy Magyarország idén ismét nemzetközi konferenciát rendez a víz védelméről.
Helyi idő szerint reggel nyitotta meg New Yorkban az ENSZ-székházában a dán Mogens Lykketoft, az ENSZ tavaly megválasztott közgyűlési elnöke a fenntartható fejlődésről szóló nemzetközi konferenciát. A konferencia keretében pénteken több mint 150 ország állam-, és kormányfője aláírja a tavaly decemberben kötött párizsi klímaegyezményt.
A magyar államfő beszédében utalt arra, hogy tavaly szeptemberben éppen itt, az ENSZ-ben fogadták el a fenntartható fejlődés tizenhét fő célját. Ennek a lényege – emlékeztetett –, hogy milyen jövőképet kell megfogalmazni és mit kell tenni annak érdekében, hogy a jövő nemzedékei számára élhető bolygót teremtsenek. „Ma azért gyűltünk össze, hogy arról beszéljünk, hogy ezt a célt hogyan lehetne még hamarabb, még gyorsabban elérni. Hogyan haladhatnánk a közösen kijelölt úton még gyorsabban” – folytatta Áder János.
A XXI. század a víz évszázada
Beszédében a köztársasági elnök e jövőkép egyetlen elemével foglalkozott, a víz ügyével, amely minden fenntartható fejlődési cél végrehajtásával összefügg, meghatározza az élet minőségét és befolyásolja a gazdasági-társadalmi kapcsolatokat és minden országot egyformán érint, még ha nem is egyenlő mértékben. Áder János kiemelte: a XX. századot sokan az olaj évszázadának tekintették, ma már egyre többen gondolják azt, hogy ez a víz évszázada.
A köztársasági elnök ezzel kapcsolatban adatokat és elemzéseket ajánlott az illetékesek figyelmébe. Utalt arra, hogy a világ népességének egyharmada vízhiányban szenved, minden második ember olyan helyen él, ahol hat hónapon keresztül vízhiány van, s félmilliárd ember él olyan helyen, ahol a napi vízfogyasztás a duplája annak, amit vissza tudnak pótolni.
„A vízválság a Föld nagy részén már nem fenyegető rémkép, hanem mindennapi valóság” – fogalmazott Áder János. Majd kifejtette, hogy nemcsak az édesvíz mennyiségével van baj, hanem a minőségével is. Figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül megoldani a vízbázisok védelmét, megakadályozni a víz további szennyeződését, csökkenteni a vízveszteséget, és nem sikerül megoldani a nagyvárosok és az ipar vízellátását, akkor a fenntartható fejlődés említett tizenhét pontjának egyikét sem lehet teljesíteni. Ráadásul – tette hozzá – 2050-ig a Föld népessége kétmilliárd fővel gyarapszik, s ezeknek az embereknek az élelmiszer-ellátásáról is gondoskodni kell, amihez szintén szükség van vízre.
Víz Világtalálkozó lesz Budapesten
Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország jelentős szerepet vállalt a fenntarthatósági célok kimunkálásában és a feladatok végrehajtásában is ugyanilyen fontos szerepet szeretne, ezért megszervezi idén a második Budapesti Víz Világtalálkozót. E nagy nemzetközi konferenciára Budapest szeretettel várja a politikusokat, tudósokat, szakembereket – zárta beszédét a köztársasági elnök.
Áder János ezután kétoldalú megbeszéléseket folytatott Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnökkel, délután pedig ellátogat a New York-i városi egyetem új környezetvédelmi laboratóriumába, amelynek munkáját magyar származású tudós, Charles Joseph Vörösmarty irányítja. Késő délután a magyar államfő részt vesz az ENSZ Vízügyi Elnöki Testületének alakuló ülésén.
A 26 éves gyanúsított elit fiúgimnáziumba járt, antikapitalista és zöld ügyeket támogatott, és egy manifesztót is találtak nála, amiben az egészségügyi biztosítókat támadta.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ukrán elnök a hét elején egy nemzetközi konferencián arról beszélt, minden esély megvan arra, hogy jövőre véget érjen a háború.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Több tucat bűnözőnek ad kegyelmet utolsó napjaiban az amerikai elnök.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
