Most szűnik meg a köztársasági elnök intézménye az eddig megszokott formában a jogtudós szerint

A köztársasági elnöki intézmény már nem lesz olyan amilyen eddig volt – mutatott rá Facebook-bejegyzésében Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár annak kapcsán, hogy Magyar Péter miniszterelnök többször is távozásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt. A szakértő szerint amennyiben a köztársasági elnök engedve az ultimátumnak lemond, és helyére az Országgyűlés választ egy új elnököt, akkor 

Ha az elnök távozását a kétharmados többség kikényszeríti akkor az új elnöknek tudnia kell, hogy ugyanez a kétharmad, vagy egy következő választás után létrejövő másik kétharmad őt is le tudja váltani, ha politikai kérdésekben nem jól foglal állást – figyelmeztetett Hack Péter.

Kiemelte: a köztársasági elnök „leváltását” az Alaptörvény szabályozza. A jelenleg hatályos szabályok szerint az elnököt tisztsége gyakorlásával összefüggő törvény szándékos megsértése, vagy szándékos bűncselekmény elkövetése esetén lehet tisztségétől megfosztani. Egyesek az Alaptörvényben írt eljárást azért nem támogatják, mert szerintük a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók nem fosztanák meg az elnököt a hivatalától. Ahhoz azonban, hogy ebben a kérdésben egy jogász állást tudjon foglalni előbb ismerni kellene a megfosztási eljárás alapjául szolgáló részletes jogi érveket. Ha ezek megalapozottak és vitathatatlanok, akkor meg kell próbálni, hogy tényleg hajlandó-e az Alkotmánybíróság ideológiai vagy politikai alapon szembe menni a tényekkel és a joggal.

A másik lehetséges indok, ha a közjogi tisztségviselő megválasztására egyoldalú szabályváltoztatással, a 2/3-os többséggel visszaélve került sor, vagy a nemzetközi normák megsértésével választott meg az előző többség valakit. Hack Péter felidézte, az egyik leggyakoribb kritika, hogy az adott elnök az adott ügyben nem „fejezi ki a nemzet egységét”. 

– tette fel a kérdést. Az elnök tevékenységével kapcsolatban folyhatnak nyilvános viták. Ilyen vitákra volt példa Göncz Árpád, Mádl Ferenc, vagy Sólyom László esetén is, de nem véletlen, hogy az elnök közjogi helyzetéből adódóan ezek a viták soha nem vezettek arra, hogy valamelyik korábbi kormányzó többség az elnök elmozdítását kezdeményezze. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy véleményt nyilvánítson arról, hogy szerinte az elnök jól vagy rosszul végzi-e a dolgát. Az egyik leggyakoribb kritika, hogy az adott elnök az adott ügyben nem „fejezi ki a nemzet egységét”. De hogyan fejezze ki az elnök a nemzet egységét olyan kérdésben, amelyben a nemzet nem egységes?

***

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd