A határozat értelmében a hadsereg az ország határai mentén jogosult lesz három hónapig a rendőri erőkkel közösen eljárni: tömeget irányíthat, ideiglenesen korlátozhatja a mozgásszabadságot, sőt tömeget akár fel is oszlathat.
Miro Cerar szlovén miniszterelnök a törvényhozás ülését megelőző sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a katonák határra vezénylése nem hadműveletet jelent, hanem arról van szó, hogy segítenek a rendőröknek a határ őrizni és a regisztrációs pontok felé terelni azokat a migránsokat, akik esetleg a zöldhatáron keresztül lépnének be Szlovénia területére. A rendőröknek segítő katonák számát attól függően határozzák meg, hogy mekkora migránsáradattal néznek szembe.
A szlovén kormány tavaly októberben a migránsválság kezelése érdekében kezdeményezte a védelmi törvény módosítását, amellyel engedélyezik a hadsereg bevetését a határon. A törvényhozás ezt el is fogadta, ám az ügy nagy belpolitikai vihart kavart. Az Egyesült Baloldal (ZL) nevű pártszövetség, amelynek hat parlamenti képviselője van a szlovén nemzetgyűlésben, népszavazást kezdeményezett és az alkotmánybírósághoz fordult. Azzal vádolta a kormányt, hogy militarizálni akarja az országot. A parlament viszont úgy döntött, hogy nemzetbiztonsági kérdésekben nem tartható népszavazás, és az alkotmánybíróság is hasonló indokkal hagyta jóvá a parlament korábbi döntését. A törvény csak ezután léphetett hatályba.