Franciaország elszálló államháztartási hiánya: a szenátus felveti Macron elnök felelősségét
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
A calais-i „dzsungel” dzsungel mintegy felét kitevő déli részét felszámolásáról döntöttek a francia hatóságok. Ezen a részen jelenleg mintegy ezer ember él.
Újabb ezer embert telepítenek ki az észak-franciaországi Calais-ban illegálisan kialakult, de a hatóságok által megtűrt sátortáborból, ahol több ezer migráns várakozik a Nagy-Britanniába való illegális átjutásra – jelentette be pénteken Fabienne Buccio prefektus. „Senki nem élhet tovább a tábor déli részén, amely a dzsungel mintegy felét teszi ki, és ahol becsléseink szerint 800-1000 ember lehet” – mondta sajtótájékoztatóján a francia kormány képviselője. „Egy hetet adunk nekik, hogy átköltözzenek a számukra biztosított szállásokra a sátrakból” – tette hozzá.
A prefektus elmondta, hogy az illetékesek hétfőn végigjárták a tábort és mindenkinek elmagyarázták, hogy el kell hagyniuk a helyet és az állam megfelelő szállást biztosít. A migránsokat segítő civil szervezetek szerint még legalább kétezren élnek a dzsungelnek nevezett tábor azon részén, amelyet a hatóságok végleg fel akarnak számolni.
A Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán található kikötőváros egykori szeméttelepén tavaly tavasszal illegálisan kialakult, de a hatóságok által megtűrt sátortábor mellett január elején állítottak fel 125 lakókonténert, ahol 1500 embernek tudnak szállást biztosítani, de eddig csak a konténerek fele telt meg.
A belügyminisztérium számításai szerint a dzsungelben jelenleg mintegy 3800-an élnek. Októberben legalább 6 ezren torlódtak össze a táborban, azóta viszont 2 ezer embert – akik lemondtak a Nagy-Britanniába való átjutásról és Franciaországban nyújtottak be menedékkérelmet – országszerte 78 befogadóközpontban helyeztek el a hatóságok.
A tél végére teljesen felszámolnák a bádogvárost
Jóllehet a francia kormány javítani kíván azoknak a migránsoknak a körülményein, akik a Nagy-Britanniába való átjutás reményében érkeztek Calais-ba, ugyanakkor nem szeretné, ha ezek az emberek véglegesen a régióban maradnának. A konténerek ezért elsősorban menedékként és nem végleges elhelyezésre szolgálnak, ahová a migránsok csak azonosítást követően léphetnek be.
A Le Monde című napilap számításai szerint amennyiben az állam tényleg felgyorsítja a menekültkérelmek elbírálása érdekében az emberek áttelepítését, a konténereken kívül kevesebb mint ezren maradnak a táborban, de feltehetőleg rövid időn belül nekik is távozniuk kell onnan. A prefektúra ugyanis eltökélt, hogy tél végére teljesen felszámolja a bádogvárost Calais határában. Egyébként januárban már egy 100 méteres sávon teljesen felszámolták a sátrakat, és „ütközőzónát” hoztak létre az autópálya és a tábor között, s ezzel teljesen leválasztották a migránsokat a városszéli házaktól, ahol a lakók folyamatosan panaszkodtak a nem kívánt szomszédságra.
A nyomortelepre emlékeztető hatalmas tábor 2015 tavaszán alakult ki, amikor is Natacha Bouchardnak, Calais jobboldali polgármesterének a kezdeményezésére a hatóságok felszámolták a városon belüli kisebb táborhelyeket, és önkéntesek segítségével egy újonnan megnyílt befogadóközpont körüli volt szeméttelepre terelték az embereket, azt ígérve, hogy ott megtűrik a sátrakat.