Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
A 26 éves Selina egy tévés interjúban beszélt arról, hogy arabul beszélő, sötétebb bőrű férfiak molesztálták a kölni szilveszteri éjszakában. Ez után egy videó került fel róla, melyben nyilvánosságra hozták a vezetéknevét, képeit, és azt, hogy hol dolgozik. A lány fenyegető hívásokat kapott, és tömegesen támadják a közösségi médián keresztül.
Selina a vezetékneve nélkül szerepelt a német SWR Fernsehen tévécsatornán, miután interjút adott nekik a kölni szilveszteri éjszakán történt zaklatásáról. Ebben leírta támadóit mint több tucat arabul beszélő, sötétebb bőrű férfit, akik úgy tekintettek rá, mint „ingyen húsra a szupermarketben”.
Az interjú részletei bekerültek egy internetes videóba, amely azzal vádolta a 26 éves lányt, hogy muszlimellenes propaganda részese. A videóban – mely állítja, Selina téved – feltűnik a lány teljes neve, munkahelye és képei, például olyan felirattal, miszerint furcsa, hogy a támadás után egy nappal már boldognak tűnt az Instagramon. Ezt a videót 250 ezren látták, és többen megosztották, köztük egy radikálisnak tartott prédikátor is. Ezek után Selina fenyegető telefonhívásokat kapott a munkahelyén, és hasonló üzeneteket a közösségi oldalán.
Végül sikerült levetetnie a videót, amikor perrel fenyegette annak feltöltőjét. Selina állítja, ma is kiállna a nyilvánosságra zaklatásának történetével, mert nem hagyja magát.