Jelenleg 94 ezer nyugat-balkáni származású menedékkérő ügyén dolgoznak, és az eljárás végén „csaknem valamennyien tájékoztatást kapnak a kérelem elutasításról szóló határozat mellé arról, hogy németországi beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltünk el ellenük” – mondta egy hét végi lapinterjúban Manfred Schmidt, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke.
A megalapozatlan kérelemmel jelentkező menedékkérők kitiltása csak az egyik eleme a kormányzati stratégiának, amelyet a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lap az „elrettentő művelet” elnevezéssel foglalt össze. További elem a felvilágosítás, ismeretterjesztés arról, hogy a nyugat-balkáni országok állampolgárainak gyakorlatilag semmi esélyük nincsen a menekült- vagy más menedékjogi státus megszerzésére. A belügyminisztérium már a múlt héten bemutatott egy videót a szövetségi rendőrség kitoloncolási gyakorlatáról, és ezt hamarosan szinkronizálva elterjesztik a hat érintett ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia – médiájában.
A rendőrségi videó és a többi ismeretterjesztő médiakampány célja az, hogy ne induljanak el emberek a Nyugat-Balkánról annak reményében, hogy Németországban menedékjogot kapnak. A már Németországban tartózkodó menedékkérőket pedig igyekeznek rábeszélni arra, hogy vonják vissza kérelmüket, és távozzanak önként, megkímélve ezzel magukat a kitoloncolás akár több ezer eurós költségétől, amelyet behajthatnak rajtuk.
Biztonságos országgá minősítés
A biztonságos származási országok közé sorolás is a menekültügyi rendszer tehermentesítését szolgálja. Az átminősítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a BAMF alaposabb vizsgálat nélkül, „ránézésre” elutasíthatja a kérelmet, és távozásra kötelezheti a kérelmezőt.