Megalakulhat a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság

A koszovói parlament megszavazta a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság felállításához szükséges alkotmánymódosítást hétfőn. A pristinai törvényhozás csak a második próbálkozásra fogadta el a változtatásokat, június 26-án kudarcba fulladt a szavazás. A 120 fős parlamentben 80 képviselőnek – közöttük 14 kisebbségi politikusnak – kellett igennel szavaznia a módosításra. A szavazás előtt az ellenzéki képviselők kivonultak a teremből, míg a többi 88 képviselő közül 82-en támogatták, öten ellenezték a javaslatot, egy képviselő pedig tartózkodott. 

A testület felállítása elengedhetetlenül szükséges a nyugat-balkáni ország európai integrációja szempontjából. A különleges bíróság az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett feltételezett háborús bűnöket vizsgálja majd. Az UCK tettei máig vitatottak, még azzal is vádolták őket, hogy szervkereskedelmi hálózatot szerveztek, amelynek keretében fogságba ejtett, elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. Dick Marty az Európa Tanács megbízottjaként 2010-ben készített jelentést a szervkereskedelmi ügyről.

Az Express című pristinai hírportál hétfői beszámolója szerint az ellenzéki képviselők előre bejelentették, hogy nem szavaznak az alkotmánymódosításra, és ennek az egész napos vita alatt is hangot adtak.

Nemcsak a képviselőházban volt azonban feszült a hangulat, az UCK veteránja a parlament épülete előtt tiltakoztak. „Aki erre a bíróságra szavaz, azt árulónak tekintjük” – skandálta a tömeg, majd vizespalackokkal dobálta meg Hashim Thaci külügyminisztert, volt kormányfőt, az UCK egykori politikai vezetőjét. Thaci parlamenti felszólalásában az alkotmánymódosítás támogatására kérte a képviselőket, különösen saját pártjának, a Koszovói Demokrata Pártnak (PDK) a tagjait, akiken egy hónappal ezelőtt megbukott a szavazás, ugyanis az ellenzék mellett a PDK néhány képviselője sem szavazott az indítványra.

Isa Mustafa kormányfő is arra kérte a politikusokat, hogy szavazzanak igennel, a különleges bíróság felállítását ugyanis az ország stratégiai partnerei – különösen az Európai Unió és az Egyesült Államok – elvárják.

A koszovói kormány a parlamenti szavazás után azonnal összeült, hogy összeállítsa és elfogadja a különleges bíróság felállítására vonatkozó törvénytervezeteket.