Bombafenyegetések bénították meg a horvát fővárost

Kiürítették a városi közgyűlés és a megyei bíróság épületét, a városházát pedig rendőrök vizsgálták át.

Ítéletet hoztak a meggyilkolt volt MTK-labdarúgó ügyében, többen sírva fakadtak a tárgyalóteremben. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán hatályon kívül helyezte a Katzenbach-gyilkosságban hozott elsőfokú végzést.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán hatályon kívül helyezte a Katzenbach-gyilkosságban hozott elsőfokú ítéletet, és egyben új eljárás lefolytatását írta elő. A táblabíróság indoklása szerint a Fővárosi Törvényszék súlyos eljárásjogi hibát vétett, ami megakadályozta az ítélet érdemi felülvizsgálatát. Elmaradt például a bizonyítékok egymással összefüggő, teljes körű, együttes értékelése.

A törvényszék első fokon 2025 áprilisában életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte az ügy három vádlottját, akik a vádirat szerint 2009 szeptemberében meggyilkolták Katzenbach Imrét, az MTK egykori labdarúgóját. A táblabíróság fenntartotta a három vádlott letartóztatását.

Borbás Virág Bernadett, a Fővárosi Ítélőtábla tanácsvezető bírója a törvényszék indokolási kötelezettségének elmulasztását is kiemelte, ahogy azt is, hogy a törvényszék nem kellően foglalkozott a védelem eljárásjogi kifogásaival. Az elsőfokú bíróság csak utalt bizonyos tanúk vallomására, ahelyett, hogy ezeket értékelte és összeegyeztette volna a bizonyítékokkal – folytatta a táblabíróság végzésének indoklását.
Kitért arra is, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta az Eclipse-ügy megfelelő értékelését. Ez azért lett volna fontos, mert az Eclipse Informatikai Zrt. volt az a cég, amelynél azok a gazdasági bűncselekmények történtek, amelyek összefüggésbe hozhatók a gyilkossággal.
A bíró többször visszautalt a korábban beismerő és a többiekre terhelő vallomást tevő, külön eljárásban elítélt H. Attila ellentmondásos tanúvallomására, amelyet szintén nem értékelt megfelelően a törvényszék, pedig a tényállás lényegében az ő vallomásán alapult. Nem sikerült tisztázni, hogy a gyilkosságra való megbízás során ki, kinek, mit mondott és kinek milyen szerepe volt az emberölésben, az hogyan zajlott pontosan. A táblabíróság annak tisztázását is hiányolta, hogy vádban szereplő pénztartozás valóban egyértelmű indokot szolgáltatott-e a gyilkosságra.

A vád szerint 2007-ben Katzenbach Imre névlegesen elvállalta egy gazdasági társaság vezető tisztségét úgy, hogy a cég által valótlanul kiállított számlák ellenértékét készpénzben felvette, és visszajuttatta a zrt. két vezetőjének. Egyik alkalommal azonban nem adta vissza a felvett 500 millió forintot, hanem azzal külföldre távozott, ahol a pénz egy részét el is költötte. Az elsőrendű vádlott, és időközben elhunyt társa ezért neheztelt a sértettre, és attól is tartva, hogy Katzenbach a hatóságokhoz fordul, elhatározták, hogy megöletik a volt labdarúgót. A gyilkossággal egy barátjukat, H. Attilát bízták meg, aki végül a másod- és harmadrendű vádlottal gyilkoltatta meg 2009. szeptember 28-án Katzenbach Imrét a Baranya vármegyében található Baranyajenő külterületén. A volt labdarúgó földi maradványait csak 2020-ban találták meg a hatóságok.
A törvényszék első fokon
Az ítélet ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett.
A táblabíróság ítélete szerint a megismételt eljárást a Fővárosi Törvényszék egy másik tanácsának kell lefolytatnia. Az ügyészség bejelentette, hogy megfellebbezik a táblabíróság végzését. A védelem tudomásul vette az ítéletet, de a vádlottak és képviselőik a kényszerintézkedés enyhítését indítványozták.
Az ítélet kihirdetésekor a teremben hatalmas volt az öröm a hozzátartozók részéről, Sz. Lajos testvére, Curtis és több családtag is sírva fakadt az ítélet kihirdetésekor
– derül ki az Index beszámolójából.
Nyitókép: MTI / Purger Tamás