Oroszország órákon át tartó dróntámadással vette célba Kijevet
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
Hadiállapotot vezettek be a Kelet-Ukrajnában található luhanszki népköztársaságban. A dokumentum szerint a hadiállapot fennállása alatt a „az ország és az állam biztonsága és védelme alapján szükséges mértékben” korlátozható az állampolgárok, hivatalok és szervezetek joga és szabadsága.
Hadiállapotot vezettek be a luhanszki oroszbarát szakadár vezetők az önkényesen kikiáltott „népköztársaságuk” területén. Az erről szóló „törvény” kedden lépett életbe.
A szakadárok által hozott „jogszabály” szerint „agressziónak minősül egy külföldi állam vagy országcsoport által fegyveres erők bevetésével, vagy bármely más, az ENSZ alapokmányával ellentétes módon a Luhanszki Népköztársaság szuverenitásának, politikai függetlenségének és területi épségegének megsértése”. A dokumentum szerint a hadiállapot fennállása alatt a „az ország és az állam biztonsága és védelme alapján szükséges mértékben” korlátozható az állampolgárok, hivatalok és szervezetek joga és szabadsága, továbbá plusz kötelezettségek terhelik az állampolgárokat. Az ukrán sajtóban idézett szöveg nem tér ki ezzel kapcsolatosan konkrét intézkedésekre.
Közben egyre feszültebb a helyzet a kelet-ukrajnai harcok övezetében. A kijevi hadműveleti parancsnokság keddi közlése szerint az éjjel a szakadárok 27-szer sértették meg a tűzszünetet. Az előző napokhoz hasonlóan ismét bevetettek olyan nagy kaliberű aknavetőket, illetve harckocsikat, amelyeket a februári minszki megállapodás értelmében ki kellett volna vonniuk a front menti övezetből. A támadások zöme az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt álló Donyeck környéki településeknél, valamint az Azovi-tengerparton, a stratégiai fontosságú Mariupol kikötővárostól 20 kilométerre keletre fekvő Sirokine falunál lévő katonai állásokat érték.
Leonyid Kucsma volt ukrán elnök sajtótitkára közölte, hogy kedden várhatóan összeül egyeztetni Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport. A kelet-ukrajnai konfliktus békés, tárgyalások útján történő rendezésére létrehozott testületben Kijevet az exállamfő képviseli. Másnap az összekötőcsoport a tervek szerint Minszkben tárgyalóasztalhoz ül a kelet-ukrajnai szakadárok képviselőivel.
A kijevi hadműveleti parancsnokság kedden közleményben cáfolta azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint még mindig harcolnak önkéntes alakulatok a kelet-ukrajnai konfliktus övezetében. Kijev közlése szerint az önkéntes alakulatok betagozódtak az ukrán hadseregbe vagy a Nemzeti Gárdába, így ilyenek már nem vesznek részt a harci műveletekben.
Részletekbe a parancsnokság nem bocsátkozott, így egyelőre arról sem adott tájékoztatást, hogy a radikális Jobboldali Szektor (PSZ) önkéntes alakulatának a hadsereghez való csatlakozása hogyan történt meg. Előző héten a PSZ aktivistái az elnöki hivatal előtt tüntetve követelték, hogy önálló alegységként tagozódjon be alakulatuk a fegyveres erők kötelékébe.