Dúl a háború Amerikában a melegjogok és a vallásszabadság között

2015. április 01. 22:08

Átdolgozásra visszaküldte a Little Rock-i törvényhozásnak Arkansas kormányzója szerdán azt a vallásszabadságot „helyreállító” törvényt, amely bírálói szerint lehetővé teszi a cégek számára, hogy ne szolgálják ki az azonos nemű párokat. A múlt héten Indianában okozott botrányt hasonló törvénykezés.

2015. április 01. 22:08

Átdolgozásra visszaküldte a Little Rock-i törvényhozásnak Arkansas kormányzója szerdán azt a vallásszabadságot „helyreállító” törvényt, amely bírálói szerint lehetővé teszi a cégek számára, hogy ne szolgálják ki az azonos nemű párokat.

 
Asa Hutchinson kormányzó a jelek szerint annak hatására döntött így – pedig korábban kilátásba helyezte a törvény aláírását –, hogy egy múlt héten Indianában elfogadott, hasonló törvény miatt országos vita bontakozott ki. A jogszabállyal szemben foglalt állást több amerikai nagyvállalat, köztük az arkansas-i központú Wal-Mart és az Apple.
 
Hutchinson előtt egy nappal Mike Pence indianai kormányzó is elrendelte, hogy dolgozzák át az általa a múlt héten törvényerőre emelt, hasonló jogszabályt olyan szellemben, hogy az ne szolgálhasson jogalapul az azonos nemű párok hátrányos megkülönböztetéséhez. 
 
Az Egyesült Államok azon tagállamaiban, amelyekben bevezették a melegházasságot, ezután hamar felbukkantak a melegpárok esküvőire vonatkozó felkéréseket elutasító vállalkozók – fotósok, virágárusok, cukrászdák – elleni perek, a megbízók szerint ugyanis nem tartozik a vallásszabadság körébe az ilyen megbízások lelkiismereti alapon való visszautasítása. Az indianai és a hozzá hasonló törvények ezt a lelkiismereti szabadságot hivatottak biztosítani.
 
Az amerikai vallásszabadság-védelmi törvények új hullámának ügye a jelek szerint téma lesz a 2016-os amerikai elnökválasztáson is. Hillary Clinton, aki a várakozások szerint a Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsa lesz, szerdán arra szólította fel Hutchinsont, hogy vétózza meg a jogszabályt, amely szerinte „ugyanúgy, mint az indianai törvény”, „túlmutat a vallás védelmén és igazságtalan diszkriminációt jelentene a leszbikusokkal, melegekkel, biszexuálisokkal és transzneműekkel szemben”. Egyes elemzők szerint Hillary Clinton és Obama vallásszabadság alatt tulajdonképpen csak az istentisztelet szabadságát érti.
 
Korábban az indianai törvényt a republikánusok olyan potenciális elnökjelölt-aspiránsai vették védelmükbe, mint Jeb Bush volt floridai és Rick Perry volt texasi kormányzó, Marco Rubio floridai és Ted Cruz texasi szenátor, valamint Bobby Jindal louisianai kormányzó. Több elemző megjegyezte ezzel kapcsolatban, hogy a párt nem tart lépést az idővel, mert az amerikai társadalom egyre nagyobb mértékben vállal szolidaritást a homoszexuálisokkal.
 
Noha az indianai botrány az arkansas-i törvényhozást nem gátolta meg a saját vallásszabadság-védelmi törvényének elfogadásában, Georgiában és Észak-Karolinában ez a folyamat elakadt. A jogszabályok kinyilvánított célja az, hogy megvédje a magánszemélyeket és a cégeket minden olyan tagállami és önkormányzati szabálytól és előírástól, amely súlyosan sérti hitbéli meggyőződésüket.
 
Az 1990-es évek kezdete óta szövetségi szinten (Bill Clinton elnöksége idején) és 20 tagállamban is elfogadtak már hasonló tartalmú jogszabályt, ám Indiana az első, amely azt követően hagyott jóvá ilyet, hogy az azonos neműek házassága több államban tavaly legálissá vált. A bírálók éppen ezért nevezték az ilyen frigyek elleni fellépésnek. 
 
Az indianai és az arkansas-i törvény egyaránt lehetővé teszi azt is, hogy magánfelek a vallásszabadság elve alapján pereskedjenek egymással. Erre eddig csak Texasban volt lehetőség. A többi vallásszabadság-védelmi törvény alapvetően annak eszközéül szolgál, hogy elősegítse a magánszemélyek kormányzati intézményekkel szembeni jogorvoslatát, ha azok megsértik a vallásgyakorláshoz való, az amerikai alkotmány első kiegészítése által szavatolt jogukat.
 

Összesen 131 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
vigyor
2015. április 02. 13:43
Én ezt az egészet nem értem, de komolyan! Miért válogatná meg egy eladó, hogy kit szolgál ki? Jó, normális, hogy ittas embert vagy kiskorút nem szolgál ki szeszes itallal mondjuk, de ez nem az eladó lelkiismerete miatt van, hanem azért, hogy azok, akik épp olyan állapotban vannak, vagy még olyan életkorban vannak, hogy nem tudják felmérni a kockázatot, azokat védjék.
pollip
2015. április 02. 13:16
Szerencsétlen amerikaiak. Jobban járnának, ha a vízzel foglalkoznának. Kiszárad a Colorado, Kaliforniában vízkorlátozást rendeltek el, a palagáz kitermeléséhez meg rengeteg víz kell. Egyszer csak oda jutnak, hiába lesz pénzük, nem lesz vizük. Mi lesz akkor? Visszatelepülnek Európába?
firka
2015. április 02. 10:32
Egyébként vicces lenne, ha nem lenne kibaszott gusztustalan, hogy valaki a saját butaságát, gyülölködését, homofóbiáját 'empátiának' nevezi.
firka
2015. április 02. 10:27
Angliában is folyton elökerül ez a téma. Például hogy egy muszlim shop assistant megtagadhatja-e hogy alkoholt adjon a vásárlóknak? Vagy a szikheknél lehet-e egy kibaszott nagy tü a börtönben (amivel a sapekjukat rögzitik ugyebár), mert az ö vallásuk szerint igy kell. A válasz: nem.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!