Kijev halogatja a délkelet-ukrajnai politikai rendezési folyamat elindítását, és gyakran nem teljesíti a minszki megállapodások előírásait, mondta pénteken Berlinben az orosz sajtónak Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes.
Karaszin nehéz tárgyalásoknak nevezte a normandiai négyek külügyi államtitkárainak és politikai igazgatóinak aznapi berlini egyeztetését, melyen ő is részt vett. Azt mondta, hogy a résztvevők meglehetősen hidegen fogadták Kijevnek azt a kezdeményezését, hogy külföldi békefenntartókat küldjenek a Donyec-medencébe.
Ha valaki fantáziál, és új formákat talál ki, csak húzza az időt, így kommentálta az orosz külügyi vezető az ukrán kérést. A résztvevők meghallgatták a minszki összekötő csoportban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBESZ) képviselő Heidi Tagliavini svájci diplomata beszámolóját a február 12-én aláírt megállapodások eddigi végrehajtásáról. Ertugrul Apakan, az EBESZ különleges ukrajnai megfigyelőcsoportjának a vezetője is jelentést tett munkájukról.
Karaszin közölte, hogy Moszkva tudomása szerint a donyecki és luhanszki népköztársaságok felkelői a múlt vasárnapra befejezték a nehézfegyverzet visszavonását. Az ukrán hadseregre vonatkozóan azonban nincsenek információk, mondta a magas rangú orosz diplomata Ertugrul Apakan tájékoztatására hivatkozva.
Karaszin jelezte: a normandiai négyek hajlanak arra, hogy támogassák az EBESZ-megfigyelők követelését, hogy eljuthassanak azokra a helyekre, ahova visszavonták a nehézfegyverzetet, s hogy a konfliktusban érintett felek a megfigyelők tudomására hozzák a visszavonulási útvonalat is. Ezt könnyebb megígérni, mint végrehajtani, mindenesetre Ukrajna képviselőinek hangulatából azt a következtetést vontam le, hogy lesz rá készségük, mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.
A szakadárokról nem tett külön említést. A visszavont nehézfegyverzetekhez való eljutást és az útvonal ellenőrzését az EBESZ követeli, ugyanis a konfliktusövezetben nem teszik számára lehetővé a szabad mozgást, emlékeztetett az RBK orosz hírügynökség. Karaszin közölte, hogy Ukrajna kivételével a normandiai négyek külügyi tisztviselői támogatták az EBESZ és a minszki összekötő csoport szerepének erősítését a délkelet-ukrajnai helyzet rendezésében. Szerinte pontosan ezek az intézmények hivatottak arra, hogy kimozdítsák a holtpontról a politikai (rendezési) folyamatot.
Elmondta továbbá: Berlinben megállapodtak arról, hogy nemzetközi szervezeteket vonnak be a délkelet-ukrajnai humanitárius segítségnyújtás folyamatába. Elsősorban a Nemzetközi Vöröskeresztre gondoltak. Szerdán újabb, legalább 160 gépjárműből álló konvoj lépte át az orosz-ukrán határt, amely a hivatalos közlés szerint Donyeck és Luhanszk megye lakosainak mintegy 1800 tonna árut, többségében élelmiszert vitt. Kijevben és Nyugaton azt feltételezik, hogy a tavaly augusztus óta járó orosz konvojok a fegyveres harcokhoz szükséges eszközöket, lőszereket, üzemanyagot is szállítottak Délkelet-Ukrajnába, és az ott megölt orosz katonák holttestével tértek vissza Oroszországba. A szállítmányokat nem kísérhette el a Nemzetközi Vöröskereszt.
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A miniszterelnök figyelmeztetett: „Be fog kopogtatni az ajtónkon az európai háború”.
Fontos kutatás eredményeit ismertette a Századvég, amelyből kiderül, hogy a magyarok összezártak.
Tseber Roland, Magyar Péter ukrán kém barátja élesen bírálta Orbán Viktor politikáját.
A kormányfő elítélte a magyar és a szlovák energiabiztonságot veszélyeztető ukrán cselekedetet.
Radosław Sikorski baljós világképet rajzolt fel: olyan háborúval kell számolnunk, „amilyet nagyapáink és dédapáink láttak”.
Orbán Viktor felszólította Zelenszkij elnököt, hogy a vizsgálóbizottságot engedje be és biztosítsa a munkájához szükséges feltételeket.
A Magyar Nemzet YouTube-csatornáján megtekinthető a Front Robert C. Castellel legújabb epizódja.
