Nagyon kiakadt Ukrajna a FIFA-ra, bocsánatkérést követel
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
Újabb német-francia-orosz-ukrán külügyminiszteri megbeszélést tartanak szerdán Berlinben az ukrán válságról.
A német külügyminisztérium kedden közölte, hogy a találkozót ukrán és orosz kezdeményezésre szervezték meg. A német diplomácia vezetője, Frank-Walter Steinmeier szerda estére hívta meg Pavlo Klimkin ukrán, Szergej Lavrov orosz és Laurent Fabius francia külügyminisztert a tárca berlini vendégházába, ahol legutóbb bő egy hete, január 12-én tárgyaltak több mint négy órán keresztül, eredménytelenül.
Az előző megbeszélés eredeti témája egy négyoldalú csúcstalálkozó előkészítése volt, amelyre Petro Porosenko ukrán elnök tett javaslatot december végén. Ezúttal viszont azért találkoznak a külügyminiszterek, hogy megpróbálják elejét venni a válság további mélyülésének.
„Mindenekelőtt az a cél, hogy megakadályozzuk a katonai összecsapás hevességének növekedését, és Kijev és Moszkva politikai viszonyának újabb elmérgesedését” – idézték a közleményben Frank-Walter Steinmeiert. A német külügyminiszter hozzátette: a négyek az utóbbi napokban is intenzíven tárgyaltak, hogy az egyre nehezebb helyzetben feltárják a politikai kompromisszum lehetőségeit.
A kijevi kormány szerint az oroszbarát szakadárok az utóbbi napokban ismét támadásba lendültek Délkelet-Ukrajnában az ukrán fegyveres erők állásai és a Kijev ellenőrzése alatt lévő térségbeli települések ellen. Ezzel szemben Moszkva azt állítja, hogy az ukrán vezetés már a január 1. és 14. közötti ortodox karácsonyi és újévi ünnepek alatt megsértette a minszki tűzszüneti megállapodást, majd erőteljes tüzérségi támadást indított a szakadárok ellen. Moszkva szerint az ukrán magatartás veszélyezteti az orosz, az ukrán, a francia államfő és a német kancellár tanácskozásának előkészítését.
A „normandiai négyek” néven is emlegetett országcsoport vezetői az első tervek szerint január 15-én találkoztak volna Asztanában, Kazahsztán fővárosában, hogy a válság tartós rendezéséről tárgyaljanak. A német álláspont szerint a csúcstalálkozónak csak akkor van ételme, ha előbb biztosítják a tavaly szeptemberi minszki megállapodás maradéktalan végrehajtását. A megállapodás egyebek között fegyvernyugvást irányoz elő a válsággócban, és egy úgynevezett ütközőzóna kialakítását a frontvonal mentén harminc kilométer széles sávban.