Aggódnak az arab világban a merényletek következményei miatt

Feszült figyelemmel követik az arab világban a nyugati társadalmak reakcióját a párizsi gyilkosságokra; sokan az iszlámellenes érzelmek rohamos terjedésétől tartanak. „Megint a muzulmánok fizetnek a világban elkövetett terrorcselekményekért” – áll nagy piros betűkkel az al-Jóm asz-Szábe című egyiptomi újság pénteki címlapján, utalva arra, hogy több mecsetet támadás ért Franciaországban, miután egy algériai származású testvérpár agyonlőtte Párizsban a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap 12 munkatársát.

Ammár Ali Haszan egyiptomi politológus és rovatvezető az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: az arab sajtóban és a muzulmán értelmiségiek körében egyfajta frusztrált hangulatot lehet észlelni, hiszen a Nyugaton kialakult iszlámképet pont ezek az esetek formálják leginkább. „Az embereken ilyenkor eluralkodik az érzés, hogy a Nyugat nem képes különbséget tenni az arab társadalmak túlnyomó többségét alkotó mérsékelt muzulmánok, és a terroristák között” – mondta a politológus.

„A megbélyegzettség érzését tovább rontja, hogy a Nyugat a jelek szerint elfelejti: a dzsihadisták ellen harcolók, csakúgy mint a világban elkövetett merényletek áldozatai általában muzulmán vallásúak – mondta, és megjegyezte – a sors fintora, hogy a rendőr, akit a csütörtöki vérengzésről készült felvételek egyikén agyonlőnek, egy tunéziai származású muzulmán.”

Haszan szerint sokan úgy látják, hogy az Európában és az Egyesült Államokban terjedő ellenérzés a muzulmánokkal szemben a radikálisok malmára hajtja a vizet, hiszen a fiatalok verbuválásakor mindig azzal érvelnek, hogy a Nyugat állandó háborút vív az iszlám ellen. „A muzulmánok úgy látszik minden helyzetben vesztésre állnak” – írja egy neves szudáni karikaturista, Hálid al-Baih, aki azt fájlalja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió honlapján megjelent cikkében, hogy „a muzulmán vallásúaknak folyton elnézést kell kérniük olyan tettekért, amelyeket nem követtek el, és nem is támogattak”.

A BBC arab nyelvű csatornáján futó egyik műsorban egy Franciaországból betelefonáló néző keserűen állapította meg, hogy bár Szíriában és Irakban „naponta több tucat embert mészárolnak le, az erről szóló tudósítások eltörpülnek a párizsi eset által kiváltott hírözön mellett”.