A szaúdi ENSZ-nagykövet elítélte az antiszemitizmust és az iszlamofóbiát

A párizsi kóser üzletben elkövetett támadáshoz hasonló incidensek nemcsak a zsidó közösséget, hanem az alapvető demokratikus értékeket is veszélyeztetik, ezért az antiszemitizmus elleni harc mindenki számára fontos kötelesség - hangsúlyozta az amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésének az antiszemitizmusról tartott csütörtöki tanácskozása alkalmából kiadott közleményében. Barack Obama a pluralizmust, a sokszínűséget valamint a vallás- és a szólásszabadságot említette meg a féltett értékek között.

„Amikor az zsidók emberi és alapvető szabadságjogait elnyomják, gyakran más kisebbségek és rétegek jogai és szabadságai sem maradnak el messze (az elnyomatásban)” - írta az elnök. „Mindezen okok miatt az antiszemitizmus elleni harc mindannyiunk számára fontos kötelesség. Minden országnak, minden régiónak és minden közösségnek ki kell vennie belőle a részét” - tette hozzá. Barack Obama arra hívta fel az ENSZ-közgyűlés tagjait, hogy emeljék fel hangjukat ebben a közös küzdelemben, amelyhez az Egyesült Államok részéről rendíthetetlen támogatást ígért.

A 37 ENSZ-tagállam - köztük az Egyesült Államok, Izrael és az összes EU-ország - kezdeményezésére összehívott közgyűlési tanácskozáson, amely az első volt a maga nemében, Bernard-Henri Levy francia filozófus sürgette, hogy a világszervezet tagjai fogjanak össze az általa „radikális embertelenségnek” nevezett zsidógyűlölet ellen. Indítványozta, hogy jövőre is, utána pedig kétévente tartsanak konferenciát, hogy meggyőződjenek arról: a mozgósítás nem volt hiábavaló, és „a fenevadat féken lehet tartani”.

„Aki egy zsidót Franciaországban megsért a zsidósága miatt, az Franciaországot támadja. Minden alkalommal, amikor támadás ér egy zsidót, a nemzetközi közösséget éri támadás” - hangoztatta Harlem Désir Európa-ügyi államtitkár. Michael Roth német Európa-ügyi államminiszter rámutatott, hogy a „hangosan és agresszívan teret nyerő” antiszemitizmus az egész társadalom számára veszélyt jelent, ezért Németország - a holokauszt miatti felelőssége, a „zéró tolerancia” miatt - mindig élen jár majd az ellene folytatott harcban.

Bogyay Katalin magyar ENSZ-nagykövet elmondta, hogy a magyar kormány a „zéró tolerancia” elvét alkalmazza a gyűlöletbeszéd és -cselekmények ellen, beleértve az antiszemita incidenseket, és osztja azt a nézetet, miszerint „az antiszemitizmus kihívást jelent a demokrácia és az emberi jogok alapértékei ellen, egyben nyilvánvaló fenyegetés a társadalmainkra nézve”. Kitért arra, hogy a magyar kormány ezzel kapcsoltban a bűnüldözés és a törvényalkotás, a holokauszt-oktatás és az emlékezés terén, valamint a zsidó kultúra újraélesztése érdekében egy sor fontos jogi szakpolitikai intézkedést tett. Felhívta a figyelmet arra, hogy márciustól Magyarország fogja betölteni a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) soros elnökségét, ebben a minőségében pedig három fő célt tűz maga elé: az antiszemitizmus elleni harcot, a holokauszt-oktatást és roma népirtás tudatosításának előmozdítását.

Meglepetésre felszólalt a tanácskozáson Abdalláh al-Mualimi szaúd-arábiai ENSZ-nagykövet, aki az 57 tagállamot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezete nevében kijelentette, hogy a muszlim országok elítélnek minden olyan kijelentést és tettet, amely „gyűlölethez, antiszemitizmushoz és iszlamofóbiához” vezet. A nem hivatalos tanácskozáson a 193 ENSZ-tagállam mintegy fele vett részt, közülük mintegy félszáz állam képviselője szólalt fel.