Az energetikai szektorban a törvénytervezet lehetővé tenné a Gazprom elleni büntetőintézkedéseket, ha az korlátozná az Ukrajnába vagy a NATO-tagállamokba irányuló gázexportot. Ugyancsak lehetővé válik a vízummegtagadás és a számlabefagyasztás olyan személyek esetében, akik továbbra is üzleti kapcsolatban maradnak a szankciók sújtotta cégekkel.
A kongresszus döntését Ukrajna üdvözölte, Oroszország pedig élesen bírálta. A határozatot a kongresszus mindkét háza egyhangúlag fogadta el csütörtökön, ám szenátusi szavazást ugyanakkor formai okokból meg kell ismételni. Moszkva megnyugvására ugyanakkora a törvénytervezet végleges szövegéből kimaradt az a passzus, amely Ukrajnát, Grúziát és Moldovát „jelentős nem NATO-tag szövetségeseknek” minősítette volna. Az ebbe a privilegizált kategóriába tartozó országokkal – Ausztráliával, Egyiptommal, Izraellel, Japánnak, Dél-Koreával, Jordániával, Új-Zélanddal, Argentínával, Bahreinnel, a Fülöp-szigetekkel, Thaifölddel, Kuvaittal, Marokkóval, Pakisztánnal és Afganisztánnal – az Egyesült Államok katonai téren együttműködik és fegyvereket szállít nekik.
Obama elnök csütörtökön óvatosságra intett az Oroszországgal szembeni újabb szankciók ügyében, rámutatva, hogy az újabb büntetőintézkedések megosztottsághoz vezethetnek az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Az elnök elmondta, hogy Washington alapvetően az EU-val összhangban lép fel Ukrajna ügyében, ami a véleménye szerint végül arra kényszeríti majd Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy felülvizsgálja a kelet-ukrajnai beavatkozás ésszerűségét. Obama szerint az orosz elnököt végül az fogja eltéríteni a jelenlegi politikájától, ha azt látja majd, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió hosszú távon kiáll egymás mellett.