Zavargások Fergusonban: nem emeltek vádat a rendőr ellen

Nem találta indokoltnak a vádemelést hétfőn a nagyesküdtszék annak fehér rendőrnek az ügyében, aki augusztusban a Missouri állambeli Fergusonban agyonlőtt egy fegyvertelen fekete tizenévest; a döntés miatt a Missouri állambeli településen zavargások törtek ki. Darren Wilson rendőr augusztus 9-én több lövéssel végzett a 18 éves Michael Brownnal, akinek halálát követően St. Louis Ferguson nevű elővárosában hetekig tartó, erőszakba torkolló zavargások voltak.

A vádemelés kérdésében Robert McCulloch St. Louis megyei ügyésszel együttműködő nagyesküdtszék határozatának ismertetése nyomán tüntetők Fergusonban megdobálták a rendőröket, több járőrkocsit és épületet felgyújtottak, fosztogattak. A rendfenntartó erők könnygázt vetettek be és páncélozott járművekkel megerősített, jelentős erőket vontak össze. A St. Louis-i repülőteret lezárták. A helyszínről a CNN hírtelevízió lövéseket is jelentett. Aktivisták New Yorkban, Chicagóban és Houstonban, Los Angelesben és Oaklandben is szolidaritási megmozdulásokat szerveztek.

Jay Nixon kormányzó már a múlt héten szükségállapotot hirdetett és mozgósította a Nemzeti Gárdát, amelynek egységei megerősítették több fontos létesítmény őrizetét. A fergusoni iskolákban kedden tanítási szünet lesz, sok üzlet kirakatait pedig elővigyázatosságból bedeszkázták. A nagyesküdtszéki döntést követően – miként azt megelőzően többször is – Barack Obama elnök a tiltakozókat televíziós beszédben békés reagálásra, a rendőröket pedig önmérsékletre szólította fel. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok jogállamiságra épülő ország, ezért el kell fogadni a határozatot.

Mint mondta, csatlakozik a lelőtt Michael Brown szüleinek azon reményéhez, hogy a fiuk nem halt meg hiába, és St. Louis környékén pozitív változások indulnak meg. Obama szerint ugyanakkor az ügy rávilágított olyan, a faji megkülönböztetés korszakából örökölt problémákra, így a közösségek és a bűnüldözők közötti bizalmatlanságra, amelyeket – élve az alkalommal – orvosolni kell. Brown szülei egyébként a döntés nyomán „mélységes csalódásuknak” adtak hangot. Azt megelőzően arra kérték a tüntetőket, hogy a nagyesküdtszék döntése után négy és fél perccel emlékezzenek meg arról a négy és fél óráról, amikor fiúk holtteste mindenki szeme láttára az utcán hevert. (Igazságügyi szakértői vélemény szerint a holttestet a helyszíni szemle elvégzéséig a rendőrök nem szállíthatták el.)

A 9 fehér és 3 afroamerikai tagból álló nagyesküdtszék több mint három hónapon át hallgatott meg tanúkat és mérlegelt bizonyítékokat annak érdekében, hogy megpróbálja rekonstruálni, mi is történt augusztus 9-én, amikor a járőrkocsival közlekedő Wilson az utcán megállította Brownt és egy társát. Abban mindkét fél egyetértett, hogy a rendőrautónál dulakodás tört ki a rendőr és a fiatalember között, amelynek végén Wilson fegyverhasználathoz folyamodott. Brown ezt követően eltávolodott a járműtől.

Az ezután történtekkel kapcsolatban azonban a két fél egymásnak ellentmondó verziók mellett állt ki. A Brown család azt állította, hogy a fiú megadásból felemelte a kezét, a rendőrök és a patológusok szerint viszont valószínűleg támadólag közeledett a rendőr felé. A nagyesküdtszék a három halottkémi vizsgálat és a tárgyi bizonyítékok alapján az utóbbi változatnak adott hitelt.

A testület eljárásának több eleme is vitatott volt. Többen lemondásra szólították fel McCulloch megyei ügyészt, aki egy 2000-ben történt rendőri fegyverhasználat ügyében vitatott módon járt el, és akinek az apját, aki rendőr volt St. Louisban, 50 évvel ezelőtt agyonlőtte egy fegyveres támadó. McCulloch azonban nem volt hajlandó átadni a helyét egy különleges ügyésznek. Az eljárásról emellett menet közben részletek szivárogtak ki, ami arra késztette Eric Holder igazságügyi minisztert, hogy hallgatásra szólítsa fel az ismeretlen kiszivárogtatókat.

Holder hétfő este emlékeztetett rá, hogy az ügyben az igazságügyi minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) független vizsgálatot folytat annak megállapítására, vajon az incidens során nem sértették-e meg Brown polgári jogait. A még hetekig vagy hónapokig tartó eljárás nyomán akkor emelhetnek vádat Wilson ellen, ha bizonyítást nyer, hogy a rendőr szándékosan megsértette a fiatalember polgári jogait.

Ettől függetlenül az igazságügyi tárca azt is igyekszik megállapítani, hogy a fergusoni rendőrségnél bevett gyakorlat volt-e a jogsértés, a túlzott erő alkalmazása. Vizsgálják az igazoltatásra, motozásra és előállításra vonatkozó statisztikákat, illetve azt, hogyan bánnak a foglyokkal. Az 53 fős rendőrség túlnyomórészt fehérekből áll a fekete többségű városrészben.