Tőkés: Trianon után jobb helyzetben volt az erdélyi magyarság, mint ma

2014. november 08. 13:57

Böjte Csaba, Kelemen Hunor és Tőkés László mondott beszédet a marosvécsi Kemény-kastély szombati kapunyitási ünnepségén. Böjte atya arról beszélt, hogy ha nincs összefogás, a fiatalok összepakolnak és elmennek a nagyvilágba.

2014. november 08. 13:57

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is Kemény János közösségszervező munkájának a folytatására biztatott szombaton Marosvécsen (Brancovenesti), a Kemény várkastély kapunyitási ünnepségén. A rendezvényt a Kemény-család szervezte abból az alkalomból, hogy szeptember 30-án birtokba vehették a várkastélyt, mely a Trianon utáni erdélyi magyar irodalom és közélet újjászervezésének az egyik kiemelkedő helyszíne volt. Itt alakult ugyanis meg a Helikoni írói közösség, melynek tagjai nemcsak az erdélyi magyar irodalmat, hanem a két világháború közötti erdélyi magyar közéletet is meghatározták.
Az ünnepségen Vécsi Nagy Zoltán, a Kemény-család leszármazottja jelentette be, hogy a család az épületet ismét kulturális műhellyé szeretné tenni, és ezt csakis széles körű nemzeti összefogással tartja lehetségesnek.

A rendezvényen felszólaló Kelemen Hunor arról beszélt, hogy a családnak visszaszolgáltatott várkastély több egy épületnél, az a két világháború közti erdélyi szellemi útkeresés egyik kiemelt helyszíne. A Kemény János hívására Marosvécsen gyülekező erdélyi írók nemcsak a Helikoni írói közösséget alapították meg, hanem azokat az intézményeket is megteremtették, amelyek lehetővé tették, hogy ne veszítse el a hitét a reménységét a kisebbségbe szorult erdélyi magyarság. Kelemen Hunor úgy vélte, az építkezésnek ma sincsen alternatívája. „Minden nap hozzá kell tennünk egy téglát a közös házunkhoz” – jelentette ki az RMDSZ elnöke kitartást és erőt kívánván a Kemény családnak, és mindazoknak, akik hisznek az erdélyi szellemben.

Tőkés László európai parlamenti képviselő úgy vélte, Trianon után jobb helyzetben volt az erdélyi magyarság, mint ma. „Akkor még a politika sem korrumpálódott, a magyarságnak nem voltak árulói” – fogalmazott a volt püspök. Úgy vélte az örökölt értékrend tartotta iránytűként egyenes úton az erdélyi magyarságot. „Folytassuk az Erdély felemelésére, a magyarság talpra állítására irányuló erőfeszítéseinket. (...) Üljük körül a szövetség asztalát, és vonjuk le a helyzetből adódó következtetéseket” – jelentette ki Tőkés. Arra a Kós Károly által faragott kőasztalra utalt, amely ma is áll a kastély kertjében, és amely köré ülve a Helikon írói tanácskoztak.

A várkastélyt Böjte Csaba ferences szerzetes áldotta meg, aki a magyar-magyar és magyar-román összefogásra buzdított: „Olyan helyre van szükség, ahol meg tudjuk egymást győzni, hogy együtt jobb. (...) Ha nem lesz összefogás, a fiatalok összepakolnak, és elmennek a nagyvilágba. Fiataljainkért merjünk az asztal mellé ülni, merjük kibeszélni dolgainkat!”

Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is arról beszélt, hogy a kőasztal ma is várja, hogy köré üljenek azok, akik előremutató válaszokat tudnak adni a jelen kérdéseire. A kapunyitást követően több száz érdeklődő járhatta be az épület termeit.

A Marosvásárhelytől 42 kilométerre északra fekvő marosvécsi várkastélyt első írásos említése 1228-ból való. A védelmi feladatokat is ellátó várat 1648-ban ajándékozta II. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Kemény-családnak. A négy sarokbástyás épületet az évszázadok során többször átépítették. Falai helyenként a háromméteres vastagságot is elérik. A kastélyt 1948-ban államosították, falai között a közelmúltig neuropszichiátriai rehabilitációs központ működött.

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fradi44
2014. november 09. 11:40
Hofmann Géza párttitkár elvtársúr.
balbako_
2014. november 09. 07:53
Kiáltó szó – röpirat, 1921. Kós Károly 1921-ben Zágoni Istvánnal és Paál Árpáddal közösen kiadott röpirata. Az "ifjú és naiv szellemi-munkás triumvirátus" – ahogyan az együttest később Kós nevezi – fellépésével megtörte az akkori magyar vezető körök hirdette passzivitást, elutasította a menekülésszerű repatriálást, és az új helyzetbe való reális beilleszkedés végett politikai cselekvésre szólította fel a Romániában kisebbségivé váló magyarságot. "Kiáltom a jelszót: építenünk kell, szervezkedjünk hát a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája" – hirdeti Kós Károly Kiáltó szó Erdély, Bánság, Körösvidék és Máramaros magyarságához! c. manifesztumában. A két társszerző a gyakorlati megvalósítások tervét dolgozta ki. Zágoni István A magyarság útja c. alatt a nemzeti szervezkedés szabadságát hirdeti, s a románság 1918-as Gyulafehérvári Határozataira hivatkozva, mint "a legdemokratikusabb alapokon összeállított népképviselet"-et fogalmazza meg az erdélyi magyarság önkormányzatát. Ehhez nemzeti katasztert sürget, kikötve, hogy e névsorba való felvételnél "az egyéni akarat és önrendelkezési jog dönt". A tervezet részletezi a területi autonómiák, a nyelvhasználat, a nemzeti vagyon, az oktatásügy, a rendfenntartás, a munka szabadsága, az egyházak autonómiája kérdéseit, mindenben a többi erdélyi nemzettel való párhuzamosságot keresve. A politikai aktivitás rendszere c. tanulmányában Paál Árpád egy Magyar Nemzeti Szövetség politikai arculatát rajzolja meg, Románia parlamentjének polgári és szocialista pártjaival való együttműködésbe, egy demokratikus fejlődés világviszonylataiba illesztve a nemzeti kérdést. A röpirat egy részét törölte a cenzúra, a kiadvány terjesztési engedélyt sem kapott, de mondandójával Kós Károly bejárta Kalotaszeg falvait, s 1921. június első vasárnapján Bánffyhunyadon a Kiáltó szó szellemében 30 falu népe egybegyűlve megkezdte a kisebbségi önszervezést. A hármas röpirat forrása lett mind a politikai, mind az irodalmi transzilvanizmus irányzatának. A Kiáltó szó című röpirat betűhív újrakiadásban évjelzés nélkül Budapesten Csatári Dániel utószavával a Kapu Könyvek sorozatban másodszor is megjelent. Ez utóbbi megvan nekem is a féltett könyveim között. Az Interneten olvasható ajánlom minden érdeklődőnek.
Akitlosz
2014. november 09. 07:26
"Akkor még a politika sem korrumpálódott" Vagy naiv, vagy hülye. A politika MINDIG is korrupt. Csupán a korrupció mértéke a kérdéses és változhat.
Akitlosz
2014. november 09. 07:23
Trianon után azt mondták az erdélyiek, hogy a magyar világban jobb volt a helyzet Erdélyben, mint Trianon után. Jó, hogy nem már a Trianont sírja vissza!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!