Miloš Zeman cseh államfő szerint új pályázatot kellene kiírni a csehországi atomerőművek bővítésére. Amerikai, francia, koreai, orosz és kínai cég is részt venne a pályázaton. Az előző kiírást azért semmisítették meg, mert az állam nem vállalt garanciát az építkezésre.
Miloš Zeman cseh államfő szerint új pályázatot kellene kiírni a csehországi atomerőművek bővítésére, amelyen minden érdeklődő részt vehetne. „Egy régi szabály azt mondja, minél több érdeklődő, annál alacsonyabb ár” – jelentette ki Zeman abban az interjúban, amelyet az Ekonom című gazdasági hetilap legújabb száma közölt.
„Azt szeretném, ha a pályázaton a Westinghouse, az Areva, a Roszatom és a koreai Kepco cég venne részt. Kínai látogatásom alkalmával az ottani elnök jelezte, hogy Kína is részt szeretne venni a pályázaton” – fejtette ki az államfő. Hozzátette: előre senkit sem kell kizárni. „A cseh cégek magas részvétele az egyes érdeklődők projektjében természetes kell, hogy legyen” – húzta alá Zeman. Jelenleg az illetékesek azt mérlegelik – folytatta az elnök – hogy egy-egy új atomreaktort építenének a dél-csehországi Temelínben és a dél-morvaországi Dukovanyban, amely a régebbi atomerőmű. Az idén áprilisban megszüntetett első pályázaton a temelíni erőmű két új energiablokkjáról volt szó.
A Cseh Energetikai Művek (CEZ) idén áprilisban azért döntött a már végső szakaszba jutott (az amerikai Westinghouse és az orosz-cseh Mir.2000 konzorcium volt már csak versenyben) pályázat törléséről, mert a cseh állam nem vállalt garanciát az építkezésre, elsősorban az áram stabil felvásárlási árára. A Bohuslav Sobotka vezette kormány arra hivatkozott, hogy az komoly kihívást jelentene a költségvetésnek és az adófizetőknek. A visszavont pályázat értéke mintegy 250-300 milliárd korona volt. Az elektromos energia nagykereskedelmi ára több mint 50 százalékkal csökkent az euróövezeti válság kezdete óta, ami Európa-szerte visszavetette az új atomerőművi kapacitásbővítési terveket.
Ladislav Kříž, a CEZ szóvivője korábban leszögezte: Csehország energetikai biztonságának szempontjából a CEZ továbbra is fontosnak tartja az atomenergia fejlesztését és a projekteket. A konkrét lépések azonban az állami energetikai koncepciótól függenek. Ennek a dokumentumnak 2014 végére kell elkészülnie. A CEZ részvényeinek 70 százaléka a cseh állam tulajdonában van. A cég tavalyi adózott nyeresége 35,2 milliárd korona, ami 12,3 milliárddal kevesebb, mint 2012-ben. Az idei év első kilenc hónapjában éves szinten 38 százalékkal, 19,6 milliárd koronára csökkent a CEZ nyeresége.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A külügyminiszter szerint az amerikai és európai szankciók hiánya szabad utat nyitott, így magyar cégek részvételével, 133 tonna vas beépítésével épülhet a rezsicsökkentés új bástyája.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Nem tehetett mást az Euractiv, leírta az igazságot.
Mi jellemzi ma Lengyelország belpolitikáját? Milyen hatással vannak az ott zajló változások a V4 együttműködésre? Többek között erre keresték a választ a Danube Institute Varsótól Budapestig: Lengyelország stratégiája a közép-európai egységért című rendezvényen.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egy újabb ország sodródhat Orbán Viktor „Európa-ellenes” táborába.
„Visszatért egy régi szövetséges” – fogalmazott a kormányfő.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
