Fordult a kocka Brüsszelben: Orbán elképzelése mellett tette le a voksát Franciaország és Olaszország is

Kiderült, hogy nem csak Magyarország ellenzi az Ukrajnának szánt fegyverszállítások közös finanszírozását.

Nagy többséggel megszavazta csütörtökön az Európai Parlament az EU és Moldova között kötendő társulási megállapodást. A legtöbb frakció támogatta a társulást, az euroszkeptikusok szerint viszont a társulás szembeállítja az Európai Uniót Oroszországgal, s ezért fenyegetést jelent az európai békére.
Szavazott az EP plenáris ülése csütörtökön Moldova EU-val kötendő társulási megállapodásáról: a képviselők nagy többsége támogatta a társulást.
A téma felelőse az EP-ben, Petras Austrevicius arról beszélt, hogy a jövő mindig is Európa felé vezette Moldovát, amely része az európai kultúrának, a társulás történelmi fordulópont, amelyet az ország megérdemel. A litván liberális politikus úgy vélte, hogy Moldova társulásával Európa stabilabbá és gazdagabbá válik, s ez mindenkinek érdeke a térségben. Austrevicius hozzátette, hogy ezzel ugyanakkor láthatóan nem mindenki ért egyet; aggasztó Oroszország fellépése a Keleti Partnerség aláásása érdekében. Moldova társulása nem fenyegeti az orosz gazdasági érdekeket – szögezte le a jelentéstevő.
A nagy pártok vezérszónokai támogatásukról biztosítottak Chisinaut, és a legtöbben a november 30-i választásokról is szót ejtettek. A legnagyobb frakció, a néppárt vezérszónoka hangsúlyozta: Moldovában folytatni kell a reformokat, a voksolással összefüggésben pedig reményét fejezte ki, hogy Chisinau tovább halad az európai úton.
A szociáldemokrata frakció nevében beszélő EP-képviselő a moldovai társadalom bevonását szorgalmazta a társulási folyamatba, s ugyancsak közölte: az nem Oroszország ellen irányul, hosszú távon ugyanis a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő szabadkereskedelem megteremtése a cél. A választásokról a politikus azt mondta: nem adhat tanácsot, de kiderül majd, hogy Moldova az európai utat óhajtja-e folytatni.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek bolgár vezérszónoka a moldovai bolgár ajkúakról beszélt, s reményét fejezte ki, hogy Chisinau teljesíti kötelezettségeit a demokratikus és kisebbségi jogok garantálása terén. Az EP-képviselő tudatta: a társulás az integráció első lépése, s reméli, hogy Moldova hamarosan csatlakozhat az európai családhoz.
A liberálisok cseh vezérszónoka emlékeztetett arra, hogy hazája éppen 25 évvel ezelőtt társult az EU-val, komoly reformkötelezettségeket vállalt, melyek egy része nem volt népszerű a lakosság körében, ugyanakkor nem fogadott el külső beavatkozást, és magabiztosan lépett fel. A politikus szerint Moldovának is így kellene cselekednie. Az EP-képviselő támogatásról biztosította Chisinaut, s kitért arra is, hogy Dnyeszter melléki terület (a szakadár Dnyeszter menti Köztársaság) kérdését tisztázni kell.
A radikális baloldal szószólója azt kifogásolta, hogy szerinte a moldovai közvélemény nem kapott lehetőséget a társulás megvitatására, minden a felső, politikai szinteken dőlt el, az uniót pedig pártérdekek érdekében használják fel Moldovában. A politikus szerint bármilyen kormányt válasszanak is a Dnyeszter menti terület helyzetét rendezni kell. A politikus arra is emlékeztetett, hogy Bukarestben is fel-felbukkannak a Románia és Moldova egyesítésére irányuló ambíciók.
Az euroszkeptikus, Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport EP-képviselője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a társulás szembeállítja az Európai Uniót Oroszországgal, s ezért fenyegetést jelent az európai békére.
A magyar képviselők közül, a Fidesz-KDNP listájáról az EP-be jutott Tőkés László szólt hozzá a moldovai társulásról szóló vitához, arra az álláspontra helyezkedve, hogy a kisebbségek, például a moldovai gagauzok és a krími tatárok számára is az egyesült Európa jelentheti a megoldást, ezért arra kérte az EP-t, hogy szavazza meg a társulási egyezményt.