Elege van Finnország vezetőinek az orosz légtérsértésekből. Mind a finn elnök, mind a miniszterelnök fontolgatja az eddig semleges Finnország NATO-csatlakozását. A NATO négyszáz alkalommal fogott el idén orosz repülőgépeket a katonai szervezet európai tagországainak védelmében.
Nincs ellene Finnország NATO-csatlakozásának, az ukrajnai orosz beavatkozás tükrében ezt is a lehetőségek között tartja számon Sauli Niinistö finn elnök - derül ki a The Washington Post című amerikai napilapban vasárnap este megjelent, vele készített interjúból.
Niinistö az utóbbi hónapokban elkövetett orosz légtérsértésekkel kapcsolatban közölte: Moszkva „azt tesztelte, hogyan reagálunk”. Az elnök szerint azzal, hogy riasztották F-18-as harci gépeiket, majd közrefogták és egy ideig kísérték az orosz repülőgépeket, megfelelő erősségű választ adtak annak érdekében, hogy elejét vegyék a további agressziónak.
Finnországban, amelynek 1380 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, sokan mégis úgy gondolják, hogy nem tudják tartósan elrettenteni Moszkvát, ezért alapjaiban újra kellene gondolni Helsinki biztonságpolitikai alapelveit.
„Az emberek bíztak abban, hogy az európai uniós tagság elegendő védelmet nyújt, ez azonban kérdésessé vált” – mondta Tarja Cronberg egykori finn parlamenti képviselő. Alexander Stubb finn kormányfő pedig leszögezte, hogy véleménye szerint az észak-európai országnak be kellene lépnie a NATO-ba, és ezzel a közvélemény egyre nagyobb része is egyetért.
„Nem vagyok ellene a NATO-tagságnak. Ez is egy lehetőség” – jelentette ki az elnök, aki rendszeresen tárgyal magas rangú orosz vezetőkkel, köztük kollégájával, Vlagyimir Putyinnal is.
A NATO négyszáz alkalommal fogott el idén orosz repülőgépeket a katonai szervezet európai tagországainak védelmében, ez 50 százalékkal több, mint a tavalyi adat. Az észak-atlanti szövetség szerint Oroszország fokozott tevékenységet folytat az európai légtérben, az Északi-, a Fekete- és különösen a Balti-tenger fölött. Nyolc észak-európai ország – köztük a semleges Svédország és Finnország – erre reagálva november elején elhatározta, hogy fokozza az együttműködést a hírszerzés és a légierő képzése területén. Bár Finnországban sokan gyanakvással tekintenek Oroszországra, a Vörös Hadsereg elleni harcok emléke pedig máig az ország nemzeti identitásának kulcsfontosságú részét képezi, a választók többsége attól tart, hogy ha háború törne ki, akkor is egyedül maradnának, ha tagjai volnának a NATO-nak.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A Der Standard szerint most már dörzsölheti a tenyerét Putyin.
Most aztán árgus szemekkel figyelhetnek az oroszok.
Csak bízni lehet abban, hogy Európa megáll a felkészülés szintjén, és nem jut el Oroszországhoz hasonlóan a háborúig.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
A Financial Times szerint Putyin kozmetikázott jelentéseket kap a frontról. Ezért nem akar még véget vetni a háborúnak.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának tájékoztatása szerint az orosz erők jelentős fölényben vannak élőerőben és haditechnikában is.
A korábbi védő kihagyta számításából a magyar középpályást.
