Kairó és Doha között diplomáciai válság dúl az iszlamista Mohamed Murszi egyiptomi elnök tavaly júliusi elmozdítása óta. Katar nyíltan a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség mellé állt, és államcsínynek minősítette a történteket. A több mint egy éves mosolyszünet alatt az Öböl menti állam közvetlen szomszédjai is visszarendelték nagyköveteiket Dohából. Egyebek mellett Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is az iszlamisták támogatásával vádolja Katart, miközben dollármilliókkal segítik a gazdasági csőd – és a helyi dzsihadista milíciák – ellen küzdő új kairói kormányt.
Az utóbbi hetekben újra közelebb hozta egymáshoz az ellenlábasokat a régióban egyre nagyobb teret nyerő szélsőséges mozgalmak jelentette veszély. A térségben tartózkodó John Kerry amerikai külügyminiszter csütörtökön tíz arab állam – köztük Katar – támogatását is biztosította egy „koordinált katonai hadjárathoz” az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen, amely Szíria és Irak jelentős területeit vonta uralma alá.
Az egyelőre nem teljesen világos hátterű szombati fejleményeket a kiutasított Amr Darrág Facebook-oldalán úgy kommentálta, hogy az „általunk vendégszeretőként megismert Katart érő további kellemetlenségek elkerülése végett” eleget tesznek a felszólításnak.