Francois Hollande francia államfő meghívására Párizsban egyeztetett Elio di Rupo belga, Bohuslav Sobotka cseh, Helle Thorning-Schmidt dán, Matteo Renzi olasz, Victor Ponta román és Robert Fico szlovák miniszterelnök, valamint Werner Faymann osztrák kancellár. A megbeszélésen jelen volt Sigmar Gabriel német alkancellár és gazdasági miniszter, valamint Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) eddigi elnöke, akit szerdán választott meg az EP szociáldemokrata képviselőcsoportja a frakció vezetőjének.
Az informális találkozó célja Laurent Fabius francia külügyminiszter előzetes tájékoztatása szerint az volt, hogy előkészítse a június 26-27-i brüsszeli európai csúcstalálkozót, amelyen döntések fognak születni Európa jövőbeni irányairól és azokról, akik vezetni fogják Európát. A baloldali állam- és kormányfők még a brüsszeli csúcs előtt egységes álláspontot akartak kialakítani.
A baloldali politikusok támogatják, hogy a volt luxemburgi miniszterelnököt, Jean-Claude Junckert válasszák meg az Európai Bizottság élére. Juncker megválasztásához a 28 uniós ország állam- és kormányfője többségének támogatására, valamint legalább 376 európai parlamenti képviselő támogatására van szükség. Az Európai Unióban jelenleg 12 országban van baloldali kormány, közülük nyolcnak a vezetője vett részt a párizsi egyeztetésen.
Az Európai Néppárt konzervatív jelöltjének baloldali támogatásáért cserébe a belga Herman Van Rompuyt várhatóan egy baloldali politikus fogja követni az Európai Unió elnöki székében. A francia sajtóban az utóbbi napokban több név is felmerült, többek között Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök, Enrico Letta volt olasz és Jean-Marc Ayrault volt francia kormányfő neve.
A baloldali vezetők gazdasági és szociális témákról is egyeztettek Párizsban. Francois Hollande tájékoztatása szerint a baloldali vezetők egyetértettek abban, hogy a stabilitási és növekedési paktumot „minden rugalmasságát” kihasználva kell kezelni.
Diplomáciai források szerint a pénteken sürgősséggel összehívott egyeztetés egyik fő célja volt az is, hogy baloldali kollégái „megfékezzék” Matteo Renzi olasz miniszterelnököt, aki gyakorlatilag feltételül szabta Juncker támogatásához annak elfogadását, hogy a szerkezeti reformok, illetve a foglalkoztatás bővítését és a gazdasági növekedés beindítását célzó kiadásokat nem, vagy ne mindet kelljen figyelembe venni a deficit megállapításánál, vagyis biztosítsanak nagyobb pénzügyi mozgásteret biztosítsanak a tagállami kormányoknak a reformokhoz és a gazdaságélénkítéséhez.
Angela Merkel kancellár csütörtökön egyértelműen állást foglalt az uniós stabilitási és növekedési paktum körül kibontakozott német, illetve olasz-francia diskurzusban. Hangsúlyozta, hogy az egyezményt be kell tartani, nem pedig a megváltoztatásán gondolkodni. A kancellár ezzel gyakorlatilag elutasította a koalíciós partner szociáldemokraták felvetését is, amely szerint lazítani kell azon a szabályon, hogy a hazai össztermék (GDP) arányában számolt államháztartási hiány nem haladhatja meg a 3 százalékot.