Martonyi János szerint az EU-nak le kéne fektetni, hogy meddig mehet el Oroszország, és e mellett a határvonal mellett következetesen ki kell tartania. Szerinte az Unió jelenleg bár igyekszik, nem irányítója az eseményeknek.
Az ukrán válság eseményei és az orosz fellépés, a „külső sokk” meglepetést okozott, és romba döntött egy 15-25 éves álmot, amely arról szólt, hogy a területi kérdéseknek már nincs jelentőségük, csak a verseny számít – fogalmazott kedden egy brüsszeli panelbeszélgetésen Martonyi János külügyminiszter.
Jelenleg az Európai Unió (EU), bár igyekszik, sajnos nem irányítója az eseményeknek, csak reagál a történésekre – mondta az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) által szervezett rendezvényen a magyar diplomácia vezetője. Martonyi János amellett foglalt állást, hogy az EU-nak ki kell állnia az elvei és az értékei mellett, és a jelenlegi helyzetben félre kell tennie a belső vitákat és nézeteltéréseket.
„Az államok területi egységét és szuverenitását tiszteletben kell tartani, a nemzetközi jognak meg kell felelni, ebből nem lehet engedményt tenni” – jelentette ki Martonyi János, aki szerint, ha az Európai Unió lefekteti, hogy meddig lehet elmenni, akkor e mellett a határvonal mellett következetesen ki kell tartani. A külügyminiszter úgy vélekedett, hogy korábban elmosódtak a lefektetett határvonalak.
Ezzel összefüggésben a külügyminiszter abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajnának nagyobb támogatásra van szüksége, az Európai Unióban pedig meg kell teremteni a szolidaritás és a tehermegosztás szellemiségét, mert, ha rosszabbra fordul a helyzet, akkor minden ország más mértékben fogja annak következményeit megszenvedni. Mint mondta, Magyarország kész vállalni az ebből fakadó terheket, eddig is támogatta és eztán is támogatni fogja a Moszkvával szembeni szankciókat, ám a szankciók lehetséges hatásainak felmérését is fontosnak tartja.
Kérdésre válaszolva a külügyminiszter kijelentette, hogy az Európai Unió Keleti Partnerség programja, amelyben hat volt szovjet tagköztársaság vesz részt, a jövőben is folytatódik, sőt a folyamatból a hosszú távú stratégiai elképzelések szerint Oroszország sincs kizárva. A hosszú távú uniós koncepció Oroszországot is Európa részének tekinti, ám Moszkva jelenleg egy „zéró összegű játéknak” tekinti a geopolitikát és a diplomáciát, emellett pedig sokak fejében él még az a téves elképzelés, hogy az EU a NATO meghosszabbított karja, és ahol az előbbi megjelenik, ott idővel az utóbbi is megveti majd a lábát – mondta a külügyminiszter.
Martonyi a Keleti Partnerségben részt vevő hat országról azt mondta, hogy ezeket egymással sem igazán lehet összehasonlítani. Fehéroroszország és Grúzia merőben eltér egymástól, valamint Azerbajdzsán és Ukrajna helyzete is teljesen más – magyarázta a külügyminiszter, aki rámutatott, hogy ez a laza országcsoport nem magától alakult ki, hanem az Európa Unió hozta létre.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Orbán Viktor péntek reggel hívta meg Benjámin Netanjahut Magyarországra.
