Putyin beszédében külön szólt az európai közvéleményhez, azon belül is Németország lakosságához. Azt mondta, biztos abban, hogy a németek nem felejtették el, hogy a Szovjetunió annak idején támogatta a II. világháború után kettéosztott Németország (1990. október 3-án kihirdetett) újraegyesítését. Hozzátette, „számítok arra, hogy Németország állampolgárai támogatni fogják az orosz világ törekvését, a történelmi Oroszországot az egység visszaállításában”.
Az orosz államfő megismételte a Kreml többször hangoztatott álláspontját, hogy „az ukrajnai államcsíny fő kivitelezői a nacionalisták, újfasiszták, orosz-, és zsidóellenesek”, akik szerinte nagyban meghatározzák jelenleg is az „életet” Ukrajnában. Felhívta a figyelmet az ukrán nyelvtörvény felülvizsgálatára, amely szerinte sérti a nemzeti kisebbségek jogait. Úgy vélte, hogy Ukrajnában még mindig nincs törvényes végrehajtó hatalom. Azt mondta, hogy a Krím és Szevasztopol lakossága ezért fordult Oroszországhoz, hogy védje meg jogaikat és életüket, és „mi nem hagyhattuk őket bajban”. Putyin beszélt Moszkva NATO-hoz való viszonyáról is. Kijelentette, hogy „nem vagyunk az együttműködés ellen, de azt ellenezzük, hogy a katonai szervezet házigazdaként viselkedjen a kerítésünk mellett, a történelmi területünkön”.
Az orosz államfő soron kívül hívta össze az orosz parlament mindkét házának képviselőit, a régiók kormányzóit, a föderációhoz tartozó köztársaságok elnökeit, valamint az oroszországi egyházak vezetőit és ismert közéleti személyiségeket a történelmi Kreml György-terembe. Beszédét gyakran szakította meg a meghívottak vastapsa és üdvrivalgása. Az orosz állami televíziós csatornák élő adásban sugározták a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását megelőző beszédet és a csatlakozásról szóló ünnepélyes aláírást.