Beszédében Putyin védelmébe vette Oroszországnak a krími válságban tett lépéseit, és azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek és olyan koalíciókat hozzanak létre, amelyek azon alapulnak, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van”. Felszólította a Nyugatot, hogy vessen véget a hisztériának, „hagyjon fel a hidegháborús retorikával”, és ismerje el, hogy Oroszországnak is „megvannak a saját nemzeti érdekei”, amelyekkel számolni kell, s amelyeket tiszteletben kell tartani.
Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját nem a nemzetközi jog vezérli. Washington és szövetségesei „erőt alkalmaznak szuverén államok ellen, számukra szükséges ENSZ-határozatokat vernek keresztül és semmibe vesznek más döntéseket” – mondta Vlagyimir Putyin. Putyin kijelentette, hogy Ukrajna esetében a nyugati partnerek átléptek egy határt, „amatőr és felelőtlen módon cselekedtek”. Köszönetet mondott ellenben Kínának az ukrán válság ügyében nyújtott támogatásáért.
A Krím státusáról dönteni hivatott népszavazás ügyében az orosz elnök az ENSZ-nek és az Egyesült Államoknak a koszovói precedens kapcsán hozott döntéseire hivatkozott, hangsúlyozva, hogy „a krímiek lépéseikben pontosan ehhez a használati utasításhoz tartották magukat”. Megismételte azt az állítását, hogy az orosz fegyveres erők nem vonultak be az Ukrajnához tartozó Krím félszigetre.
Azt hangoztatta, hogy a vasárnap tartott krími népszavazás a demokratikus eljárásokkal és nemzetközi jogi normákkal teljes összhangban zajlott le. Történelmi pillanatnak nevezte, hogy a referendumon a lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Szerinte a népszavazás azt is megmutatta, hogy a krími tatárok jelentős hányada is Oroszországhoz akar tartozni. Kiemelte, hogy meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek révén végig lehet vinni a számos igazságtalanságtól sújtott krími tatár nemzet rehabilitációját. A Krímben mostantól három egyenrangú nyelv lesz - az orosz, az ukrán és a krími tatár –, mivel „tisztelettel viszonyulunk minden, a Krímben élő nemzetiséghez” – mondta.
Putyin kiemelte, hogy Oroszország nem akarja Ukrajna felosztását. Azzal érvelt, hogy országának válaszolnia kellett a Nyugat összeesküvésére, amellyel az érdekszférájába akarta vonni Ukrajnát. Szerinte a Viktor Janukovics ukrán elnök hatalmát megdöntő tiltakozásokat a Nyugat bátorította. Hangsúlyozta, hogy Oroszország számára az Ukrajnához fűződő viszony mindig kulcsfontosságú lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország 1991-ben megbékélt a Szovjetunió szétesésével, mert nehéz helyzetben volt.
Putyin beszédében külön szólt az európai közvéleményhez, azon belül is Németország lakosságához. Azt mondta, biztos abban, hogy a németek nem felejtették el, hogy a Szovjetunió annak idején támogatta a II. világháború után kettéosztott Németország (1990. október 3-án kihirdetett) újraegyesítését. Hozzátette, „számítok arra, hogy Németország állampolgárai támogatni fogják az orosz világ törekvését, a történelmi Oroszországot az egység visszaállításában”.
Az orosz államfő megismételte a Kreml többször hangoztatott álláspontját, hogy „az ukrajnai államcsíny fő kivitelezői a nacionalisták, újfasiszták, orosz-, és zsidóellenesek”, akik szerinte nagyban meghatározzák jelenleg is az „életet” Ukrajnában. Felhívta a figyelmet az ukrán nyelvtörvény felülvizsgálatára, amely szerinte sérti a nemzeti kisebbségek jogait. Úgy vélte, hogy Ukrajnában még mindig nincs törvényes végrehajtó hatalom. Azt mondta, hogy a Krím és Szevasztopol lakossága ezért fordult Oroszországhoz, hogy védje meg jogaikat és életüket, és „mi nem hagyhattuk őket bajban”. Putyin beszélt Moszkva NATO-hoz való viszonyáról is. Kijelentette, hogy „nem vagyunk az együttműködés ellen, de azt ellenezzük, hogy a katonai szervezet házigazdaként viselkedjen a kerítésünk mellett, a történelmi területünkön”.
Az orosz államfő soron kívül hívta össze az orosz parlament mindkét házának képviselőit, a régiók kormányzóit, a föderációhoz tartozó köztársaságok elnökeit, valamint az oroszországi egyházak vezetőit és ismert közéleti személyiségeket a történelmi Kreml György-terembe. Beszédét gyakran szakította meg a meghívottak vastapsa és üdvrivalgása. Az orosz állami televíziós csatornák élő adásban sugározták a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását megelőző beszédet és a csatlakozásról szóló ünnepélyes aláírást.