Kétnyelvű lesz a Saar-vidék

2014. január 21. 20:40

Egy nemzedék alatt kétnyelvű tartománnyá tenné a németországi Saar-vidéket a helyi kormány, a Franciaországgal és Luxemburggal határos vidéken a francia nyelvet honosítják meg.

2014. január 21. 20:40

A konzervatív CDU és szociáldemokrata párt (SPD) közös kormányának kedden bejelentett tervei szerint a német mint hivatalos nyelv és az oktatás nyelve mellett 2043-ig általánossá teszik a franciát az élet minden területén. A közoktatásban az általános iskola első osztályától kötelező lesz a francia nyelv tanulása, a közszolgálati állások betöltésénél pedig feltétel a francia nyelv ismerete, és bizonyos állami állásokra francia állampolgárok is jelentkezhetnek majd.

Ösztönzik a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztését és elindítanak egy kormányzati portált, amely a tartomány francia kapcsolataival foglalkozik, míg a gazdaságban kezdeményezik német-francia ágazati hálózatok, klaszterek kialakítását.

Az úgynevezett Franciaország-stratégia célja, hogy Saar-vidék „a Németországhoz vezető híd és Franciaország kapuja” legyen – áll a közleményben. A tartomány jelenleg is Franciaország első számú partnere Németországban - emelték ki, megjegyezve, hogy egyik tartományban sem tanulnak olyan sokan franciául, mint a Saar-vidéki iskolákban, és igen szoros a gazdasági együttműködés is, például a helyi cégeknél csaknem 20 ezer francia munkavállaló dolgozik.

Az alig egymillió lakosú Saar-vidék a tartományi rangú városok – Berlin, Bréma és Hamburg – után a negyedik legkisebb német tartomány. Az egykori bányavidék lakossága csökken, viszonylag magas a munkanélküliség és nagy a közadósság. A kormány gazdasági élénkülést vár a Franciaország-stratégiától.

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2014. január 22. 08:51
Tessék elküldeni Szlovákiába, Romániába és ez legyen az uniós standard.
nyugalmazott tanár
2014. január 22. 08:47
"Kétnyelvű lesz a Saar-vidék" és mindkettővel Brüsszelnek nyal be? Azért a szarvidék úgy sokkal hatékonyabb lesz. És PC. Hááát, neeem?
bini
2014. január 22. 07:43
Azért Elsas-Lottaringiának a történelmi multját is ismerni kéne az olvtársaknak, hogy kimondják a verdiktet. Saarland 1953.-ban népszavazással került Németországhoz. Az ott élők úgy gondolták, hogy gazdasági potenciál a Marschall segély és az újáépitések miatt jobban járnak. Saarland egy külön világ , nyelve inkább egy kevertnyelv, melyet hasonlithatunk a csángora ami ösi Magyar nyelv. Ma is sok helyen használják "mundárt" amit aki csak az újnyelvet a "hochdeutsch"-ot beszéli nem is érti. Ma is van külön szótáruk és ápolják a régi nyelvet. Évszázadokon keresztül Saarland hol francia, hol német fennhatóság alatt állt. Hasonlatos Erdély történelmével. A háboruskodás jellemezte. A francia területen a határtól pár km-re huzodott és ma is látható Mazsino-vonal főépülete(Eröd Muzeum), s vele párhuzamosan a Saarlandi erdökben a Nyugati vonal bunkersora. Az emberek Elszás-Lottaringiában mindig is kétnyelvüek voltak épenségel, mivel ütközőzonája Volt a két ország között folyó harminc, majd százéves háboruk során. Úgy látszik nyugateuropában is az emberek kezd az érdeklödési körükbe kerülni a multuk történelmük megismerése. Kezdik keresni identitásukat mert elegük van a multi-kulti maszából. Ez a jelenség is ennek egyik jele. Saarlanban élő saarlenderek teljes más karakterüek, mint általában a németek akik északabra élnek. Nyítottak, barátságosak, mivel származás szerint az ösi frankok leszármazottjai akik maradtak ezen területen, mig a frank birodalom hóditása révén a mai Bayorország területén található. Érdekes modon a bayorok is egy teljesen más karakterü nép, mint aa többi tartományban élök. Kulturájuk, történelmük eltér a német birodalom más tartományaitól. Az unio is kezd mocorogni és elindúl egy nemzetállami identitás felé. Erről fog szólni az elkövetkező ötven év.
bini
2014. január 22. 07:43
Azért Elsas-Lottaringiának a történelmi multját is ismerni kéne az olvtársaknak, hogy kimondják a verdiktet. Saarland 1953.-ban népszavazással került Németországhoz. Az ott élők úgy gondolták, hogy gazdasági potenciál a Marschall segély és az újáépitések miatt jobban járnak. Saarland egy külön világ , nyelve inkább egy kevertnyelv, melyet hasonlithatunk a csángora ami ösi Magyar nyelv. Ma is sok helyen használják "mundárt" amit aki csak az újnyelvet a "hochdeutsch"-ot beszéli nem is érti. Ma is van külön szótáruk és ápolják a régi nyelvet. Évszázadokon keresztül Saarland hol francia, hol német fennhatóság alatt állt. Hasonlatos Erdély történelmével. A háboruskodás jellemezte. A francia területen a határtól pár km-re huzodott és ma is látható Mazsino-vonal főépülete(Eröd Muzeum), s vele párhuzamosan a Saarlandi erdökben a Nyugati vonal bunkersora. Az emberek Elszás-Lottaringiában mindig is kétnyelvüek voltak épenségel, mivel ütközőzonája Volt a két ország között folyó harminc, majd százéves háboruk során. Úgy látszik nyugateuropában is az emberek kezd az érdeklödési körükbe kerülni a multuk történelmük megismerése. Kezdik keresni identitásukat mert elegük van a multi-kulti maszából. Ez a jelenség is ennek egyik jele. Saarlanban élő saarlenderek teljes más karakterüek, mint általában a németek akik északabra élnek. Nyítottak, barátságosak, mivel származás szerint az ösi frankok leszármazottjai akik maradtak ezen területen, mig a frank birodalom hóditása révén a mai Bayorország területén található. Érdekes modon a bayorok is egy teljesen más karakterü nép, mint aa többi tartományban élök. Kulturájuk, történelmük eltér a német birodalom más tartományaitól. Az unio is kezd mocorogni és elindúl egy nemzetállami identitás felé. Erről fog szólni az elkövetkező ötven év.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!