Mateusz Morawiecki

Brüsszel veszélyt jelent az európai demokráciára

VI. évfolyam 18. szám

Hírek

Vélemények

Hetilap

Főoldal
⬤Külföld

Kétnyelvű lesz a Saar-vidék

2014. január 21. 20:40

Egy nemzedék alatt kétnyelvű tartománnyá tenné a németországi Saar-vidéket a helyi kormány, a Franciaországgal és Luxemburggal határos vidéken a francia nyelvet honosítják meg.

A konzervatív CDU és szociáldemokrata párt (SPD) közös kormányának kedden bejelentett tervei szerint a német mint hivatalos nyelv és az oktatás nyelve mellett 2043-ig általánossá teszik a franciát az élet minden területén. A közoktatásban az általános iskola első osztályától kötelező lesz a francia nyelv tanulása, a közszolgálati állások betöltésénél pedig feltétel a francia nyelv ismerete, és bizonyos állami állásokra francia állampolgárok is jelentkezhetnek majd.

Ösztönzik a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztését és elindítanak egy kormányzati portált, amely a tartomány francia kapcsolataival foglalkozik, míg a gazdaságban kezdeményezik német-francia ágazati hálózatok, klaszterek kialakítását.

Az úgynevezett Franciaország-stratégia célja, hogy Saar-vidék „a Németországhoz vezető híd és Franciaország kapuja” legyen – áll a közleményben. A tartomány jelenleg is Franciaország első számú partnere Németországban - emelték ki, megjegyezve, hogy egyik tartományban sem tanulnak olyan sokan franciául, mint a Saar-vidéki iskolákban, és igen szoros a gazdasági együttműködés is, például a helyi cégeknél csaknem 20 ezer francia munkavállaló dolgozik.

Az alig egymillió lakosú Saar-vidék a tartományi rangú városok – Berlin, Bréma és Hamburg – után a negyedik legkisebb német tartomány. Az egykori bányavidék lakossága csökken, viszonylag magas a munkanélküliség és nagy a közadósság. A kormány gazdasági élénkülést vár a Franciaország-stratégiától.

Most már nem kérdés: a Bloomberg támadást indított Magyarország ellen

Külföld

Az amerikai lap információiról még Németországban sem tudnak.

Demkó Attila: „Macron pontosan tudja, hogy senki nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába”

Külföld

Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.

Drámaian kevés gyermek született Németországban tavaly

Külföld

Utoljára 10 éve volt ilyen alacsony a kisbabák száma.

Borhiány fenyeget minket?

Makronóm

Az extrém időjárási viszonyok miatt 2023-ban globálisan 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre esett vissza a bortermelés. Több borásznemzet számára ez az év különösen kedvezőtlennek bizonyult, Franciaország kivételével, ahol a termelők 4 százalékos növekedést értek el. Spanyolország és Olaszország különösen megérezte az időjárás szélsőségeit, illetve a globális borfogyasztás is csökkenést mutatott.

Francia elnök: szárazföldi csapatokat kell küldeniük az európaiaknak az ukrán háborús zónába

Külföld

Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.

Korlátozná a nemzetállamok vétójogait a német külügyminiszter

Külföld

Annalena Baerbockot az sem zavarná, ha emiatt egyes tagállamok véleményét egyszerűen leszavaznák egyes kérdésekben.

Váratlan helyen bukkant elő Orbán Viktor, nem érkezett üres kézzel (VIDEÓ)

Belföld

A miniszterelnök elbeszélgetett a helyiekkel, még egy kávét is elfogyasztott.

Szentkirályi Alexandra megelőzte Vitézyt a legújabb felmérés szerint

Belföld

Két százalékpontot vert rá az LMP jelöltjére.

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Sorrend:

balbako_

2014. január 22. 08:51

Tessék elküldeni Szlovákiába, Romániába és ez legyen az uniós standard.

Válasz erre

nyugalmazott tanár

2014. január 22. 08:47

"Kétnyelvű lesz a Saar-vidék" és mindkettővel Brüsszelnek nyal be? Azért a szarvidék úgy sokkal hatékonyabb lesz. És PC. Hááát, neeem?

Válasz erre

bini

2014. január 22. 07:43

Azért Elsas-Lottaringiának a történelmi multját is ismerni kéne az olvtársaknak, hogy kimondják a verdiktet. Saarland 1953.-ban népszavazással került Németországhoz. Az ott élők úgy gondolták, hogy gazdasági potenciál a Marschall segély és az újáépitések miatt jobban járnak. Saarland egy külön világ , nyelve inkább egy kevertnyelv, melyet hasonlithatunk a csángora ami ösi Magyar nyelv. Ma is sok helyen használják "mundárt" amit aki csak az újnyelvet a "hochdeutsch"-ot beszéli nem is érti. Ma is van külön szótáruk és ápolják a régi nyelvet. Évszázadokon keresztül Saarland hol francia, hol német fennhatóság alatt állt. Hasonlatos Erdély történelmével. A háboruskodás jellemezte. A francia területen a határtól pár km-re huzodott és ma is látható Mazsino-vonal főépülete(Eröd Muzeum), s vele párhuzamosan a Saarlandi erdökben a Nyugati vonal bunkersora. Az emberek Elszás-Lottaringiában mindig is kétnyelvüek voltak épenségel, mivel ütközőzonája Volt a két ország között folyó harminc, majd százéves háboruk során. Úgy látszik nyugateuropában is az emberek kezd az érdeklödési körükbe kerülni a multuk történelmük megismerése. Kezdik keresni identitásukat mert elegük van a multi-kulti maszából. Ez a jelenség is ennek egyik jele. Saarlanban élő saarlenderek teljes más karakterüek, mint általában a németek akik északabra élnek. Nyítottak, barátságosak, mivel származás szerint az ösi frankok leszármazottjai akik maradtak ezen területen, mig a frank birodalom hóditása révén a mai Bayorország területén található. Érdekes modon a bayorok is egy teljesen más karakterü nép, mint aa többi tartományban élök. Kulturájuk, történelmük eltér a német birodalom más tartományaitól. Az unio is kezd mocorogni és elindúl egy nemzetállami identitás felé. Erről fog szólni az elkövetkező ötven év.

Válasz erre

bini

2014. január 22. 07:43

Válasz erre

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!