Figyelmeztetett a külügyi szóvivő: Ukrajna NATO-csatlakozása a harmadik világháború kitörését idézné elő
A kormány álláspontja változatlan.
Hende Csaba honvédelmi miniszter büszke arra, hogy olyan szomszédja van Magyarországnak, ahol kétszáz éve nem felejtették el egy magyar huszár, Rostás Pál emlékét.
Hende Csaba magyar és Roman Jakic szlovén honvédelmi miniszter együtt avatta fel pénteken a szlovéniai Budanjéban a 200 éve ott elhunyt Rostás Pál magyar huszár közadakozással felújított szobrát. Az olasz-szlovén határ közelében tartott megemlékezésen Hende Csaba büszkeségét fejezte ki azért, hogy „olyan szomszédjaink vannak, akik 200 évig nem felejtették el egy magyar huszár emlékét”. Hozzátette, hogy nem csak a közös történelem köti össze a két országot, de az Európai Unió és a NATO tagjaként szövetségesek is, és hamarosan magyar repülők biztosítják Szlovénia légterét.
1813 őszén, október 3-án Trieszthez közel, a Vippach-Görz (Vipava – Goricia) országút mentén magyar huszárok, az 5. Radetzky huszárezred katonái a francia Illíriából visszavonuló francia alakulatokat üldözték. A hadszíntér az 1813-as Napóleon elleni harcok egyik melléktere volt, mégis, a magyar huszárok számára fontos helyszín volt, hiszen itt alkalmazhatták a könnyűlovassági harcmodorhoz talán leginkább illő, kis létszámú zavaró harcműveleteket.
Rostás Pál közhuszár az alakulat tagjaként vett részt az összecsapásban. A többszörös francia túlerő ellen Rostás volt, aki mintegy negyed órán át feltartóztatta a franciákat, ezzel lehetőséget adva sebesült bajtársainak a visszavonulásra. Rostás Pál 1813. október 3-án meghalt. Bajtársai, ezredtársai 1836-ban egy díszes sírhelyet, majd 1845-ban avattak emlékére egy teljes alakos szobrot Vipava közelében, Budanje-ban, ami ma a szlovén-olasz határ közelében van, közel Trieszthez. A szobor egyben Rostás Pál sírhelye is. Az 1845-ös szobor költségeit bajtársai, ezredtársai gyűjtésből finanszírozták. A szobor időközben, a második világháborút követő időszakban megsérült, a településen a Mária Templom mellett a szobor talapzata elhagyatottan állt egészen 2009-ig.
A felújítás 17 625 eurós költségeiből 10 375 eurót a szlovének álltak, a többit magyar intézmények és magánszemélyek adták össze. A magyarországi gyűjtést a Budakeszi Kultúra Alapítvány fogta össze, Magyarország Szlovéniai Nagykövetsége segítségével.