Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Az azerbajdzsáni választások közeledtével az ellenzékkel, a civil szférával és a független médiával szemben folytatódó politikai nyomásgyakorlás miatt fogalmazott meg aggályokat csütörtökön az Európai Bizottság. Füle és Ashton a vélemények sokszínűségének biztosítását is várja Azerbajdzsántól.
A Catherine Ashton uniós külügyi főképviselő szóvivője és Štefan Füle bővítési biztos nevében megfogalmazott közleményben az EU több olyan fejlemény miatt ad hangot aggodalmának, amelyek „mind a választásokat megelőző időszakra, mind az emberi jogok és politikai szabadságjogok általános helyzetére hatással lehetnek”.
Az aggasztó események sorában említi a közlemény az ellenzék, a civil szféra és a média képviselőinek megfélemlítését, kétségbe vonható vádak alapján történő letartóztatását, a nemzetközi normáknak, valamint a gyanúsítottak és vádlottak jogainak semmibevételével történő elzárásokat és ítéleteket.
„Az EU elvárja, hogy az azeri hatóságok gyors, átlátható és tisztességes vizsgálatokat folytassanak ezeken a területeken, Baku vállalásaival összhangban” – hívja fel a figyelmet a közlemény. Az állásfoglalás ezt különösen annak érdekében tartja fontosnak, hogy az október 9-i azeri elnökválasztás szabad és tiszta légkörben legyen lebonyolítható.
„Kulcsfontosságú, hogy a vélemények sokszínűségének lehetősége biztosított legyen, beleértve a választási folyamatot is” – hangsúlyozta Ashton és Füle szóvivője. Egyidejűleg közölték: az EU készen áll, hogy segítsen Bakunak nemzetközi kötelezettségei betartásában. Utaltak arra is, hogy az Unió a jövőben is figyelemmel kíséri az emberi jogok érvényesülésének helyzetét Azerbajdzsánban.