Joachim Gauck a Passauer Neue Presse című lapnak elmondta: a törvényektől eltávolodó állami intézményeket rendszerint csak akkor lehet visszaterelni a helyes útra, ha a visszásságok nyilvánosságra kerülnek. Ezért tiszteletet érdemel, aki ilyen esetekben nem az intézménynek engedelmeskedik, hanem a lelkiismeretének, és feltárja a közösség előtt a helyzetet.
Az elektronikus hírszerzésre szakosodott NSA titkos adatgyűjtési, megfigyelési programjai sérthetik a szabadságot – tette hozzá az egykori keletnémet demokratikus ellenzék meghatározó alakja, aki a rendszerváltás után a keletnémet állambiztonsági hatóság, a Stasi iratanyagát kezelő hivatal első vezetője volt. Gauck hangsúlyozta: „korlátozza a szabadság érzését a félelem, hogy külföldi titkosszolgálatok gyűjtik a telefonbeszélgetéseink és elektronikus levelezésünk adatait, ami azzal fenyeget, hogy végül maga a szabadság is sérül”.
Joachim Gauck az első vezető német politikus, aki – ha közvetve is – tiszteletét fejezte ki Edward Snowden előtt. Az NSA-ügy kirobbanása után a német kormány jelezte: nincs jogi lehetőség arra, hogy Németország politikai menedékjogot biztosítson az amerikai informatikusnak. Ezt az ellenzéki pártok sem követelik. Gerhard Schmid, a legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) szakpolitikusa, az Európai Parlament korábbi alelnöke a napokban egy interjúban kifejtette: Snowden az NSA titkos ügyeinek kiszivárogtatásával megsértett amerikai törvényeket, és ezért bíróság elé akarják állítani, ami nem politikai üldöztetés, hanem jogi eljárás.