Az amerikaiak mintegy harmada úgy véli, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtését leleplező Edward Snowden hazafi, akit nem kellene felelősségre vonni – derült ki a Reuters és az Ipsos közös közvélemény-kutatatásából. Ugyanakkor példátlan mélységbe, 10 százalékra csökkent az amerikaiak kongresszusba vetett bizalma – derült ki a Gallup közvélemény-kutatásából.
A Reuters-Ipsos kutatás során a megkérdezettek 31 százaléka úgy vélekedett, hogy a szerződéses informatikus Edward Snowden hazafias cselekedetet hajtott végre az információk kiszivárogtatásával. 23 százalékuk szerint árulást követett el, 46 százalék nem tudott az ügyben állást foglalni. A válaszadók 35 százaléka szerint Snowdent nem kellene felelősségre vonni, 25 százalék szerint el kellene járni vele szemben, 40 százalék pedig nem tudta megmondani, hogy mi lenne a teendő. A 645 alany bevonásával elkészített közvélemény-kutatás statisztikai hibahatára 4,4 százalék.
Snowden cselekedetének megítélése egymással szöges ellentétben álló reakciókat váltott ki az Egyesült Államokban a biztonság és a magánélet sérthetetlensége összeegyeztethetőségéről kirobbant vitában. A honatyák többsége, a hírszerzés pártjára állva, elítélte a kiszivárogtatást. John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke, aki aligha vádolható az Obama-kormányzat iránti rokonszenvvel, hazaárulónak bélyegezte a titkos információk feltáróját.
Edward Snowden támogatására ugyanakkor több online kampány indult. A Fehér Ház honlapján csütörtök délutánra csaknem 70 ezer aláírás gyűlt össze azon az petíción, amely kegyelmet kért Snowden számára Barack Obama elnöktől. Az elnöki hivatal azokkal a kérvényekkel szokott érdemben foglalkozni, amelyeknek legalább 100 ezer támogatója van.
A Reuters és az Ipsos felmérése szerint az amerikaiakat megosztja az NSA által folytatott adatforgalom-figyelés megítélése: 45 százalékuk bizonyos feltételek között elfogadja, 37 százalékuk pedig teljes mértékben elutasítja. Fenntartások nélkül csak a megkérdezettek 6 százaléka viszonyul pozitívan a megfigyeléshez.
Ugyanakkor a Gallup felmérése szerint rekordmélységben, tíz százalékon az amerikai kongresszusba vetett bizalom. Ez az adat három százalékponttal alacsonyabb a tavaly mértnél. A Gallup szerint nemcsak a kongresszus, hanem valamennyi intézmény esetében a mostani a valaha mért legalacsonyabb támogatottsági szint.
A kongresszus az utolsó helyen áll a közvélemény-kutatásban a kutatóintézet által felsorolt 16 szövetségi intézmény közül. Az élen a fegyveres erők állnak, amelyekben az amerikaiak 76 százaléka bízik. Az elnökség intézménye az ötödik helyen áll, 36 százalékos bizalmi indexszel. A Gallup 1973-ban kezdte el mérni az amerikai intézményekbe vetett közbizalmat. A kongresszus esetében a mutató 2006 óta folyamatosan 20 százalék alatti értéken áll.
A közvélemény-kutató intézet szerint a demokrata és a republikánus pártiak, valamint a függetlenek gyakorlatilag egyformán negatívan viszonyulnak a törvényhozáshoz. Ennek egyik oka a megosztottság, az hogy a kongresszus két háza a rivális pártok, vagyis a szenátus a demokraták, a képviselőház pedig a republikánusok ellenőrzése alatt áll.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Érdemes egymás mellé tenni a számokat.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
Az Alapjogokért Központ felmérése szerint hárompárti parlament alakulna, ha most vasárnap lennének a választások.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
