A magyar kormány politikáját bíráló tüntetést tartottak pénteken Magyarország bécsi nagykövetsége előtt, mintegy ötven fő részvételével. Brüsszelben szintén tiltakoztak a magyar kormány ellen: az alkotmánymódosítás kapcsán 120-150 ember demonstrált.
A bécsi tüntetés kezdeményezője, Rásky Béla bécsi történész beszédet olvasott fel – a március 15-i ünnepnap miatt zárva tartó – nagykövetség előtt. Ebben az 1848-as forradalom vívmányaira emlékeztetett, hangsúlyozva: az akkori 12 pont nem vált „múzeumi tárggyá”, ismét szükséges emlékeztetni rá. „Tiltakozunk az Orbán-kormány antidemokratikus és antieuropéer lépései ellen, a magyarországi sajtó- és véleményszabadság korlátozása ellen, a hajléktalanság diszkriminációja, a szabad mozgás európai jogának korlátozása ellen, a bíróságok függetlenségébe való erőteljes beavatkozás, és a politikai nyelv szisztematikus megmérgezése ellen” – jelentette ki Rásky Béla.
A mintegy félórás tüntetés résztvevői - osztrákok és magyarok vegyesen - sípszóval és transzparensekkel fejezték ki véleményüket. A táblákon többek között a 12 pontra emlékeztető feliratokat, „Az alkotmány nem játék!” és „Egy új magyar köztársaságért” felírásokat lehetett látni.
A brüsszeli tüntetés egyik szervezője elmondta: az alaptörvény módosítása gyengíti az alkotmánybíróságot, sérti az uniós jogot és az emberi jogokat, ezért nyomást akarnak gyakorolni a kormányra, és meg akarják akadályozni a szélsőséges eszmék terjedését Európában. A tüntetés másik szervezője a diákság helyzetéről szólva közölte, hogy a kormány megszünteti az intézmények pénzügyi autonómiáját, és azon dolgozik, hogy röghöz kösse azokat, akik állami támogatással tanulnak.
A többnyire magyar és külföldi fiatalokból álló tömegben többeknél volt magyar zászló, transzparenseiken a demokráciát és a köztársaságot búcsúztatták, mások azt akarták tudatni, hogy Magyarország szereti Európát. A tiltakozás a Facebookon szerveződött, ahol több mint négyszázan jelezték, hogy eljönnek. A megmozduláson felszólaltak a meleg közösségek jogaiért küzdő, a hajléktalanokkal foglalkozó és az újságírók érdekeit érvényesíteni kívánó szervezetek képviselői, akik bírálták a magyar alaptörvény módosítását, amiért szerintük lehetőséget ad a hajléktalanok megbüntetésére, a család fogalmának szűkítésével másodrendű állampolgárokká teszi a meleg párokat, és azokat, akik nem házasok, de gyereket nevelnek.
A tiltakozáson megjelent Herczog Edit magyar szocialista és Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti európai parlamenti képviselő is. Herczog az MTI-nek elmondta: „Nem kell elmenni a falig. Ha Magyarország vállalta, hogy tagja lesz az európai szervezeteknek, legyen az az Európa Tanács, legyen az a NATO, legyen az az Európai Unió, akkor viselkedjék úgy, hogy a többiek is kényelmesnek érezzék a magyar tagságot” – fogalmazott a politikus. Lunacek az MTI-nek elmondta: nagyon aggasztják a magyarországi események, az alaptörvény módosítása, amely azzal a kockázattal jár, hogy Magyarországon többé nem érvényesül megfelelően a jogállamiság és a hatalmi ágak szétválasztásának elve.
A tüntetés nagyjából egy óráig tartott, a tiltakozók a megmozdulás végén elénekelték a Himnuszt.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
Hosszú éjszaka után a valóság utolérte Brüsszelt, maradt a kényszermegoldás.
Áramellátási vészhelyzet alakult ki az egyik legnagyobb ukrajnai városban.
Sok forog most kockán a belga fővárosban.
Már megint ő lett a legjobb.
A számok nem hazudnak: a reálbérek is kilőttek, köszönhetően a családi adókedvezményeknek és az anyák támogatásának – mutatjuk, pontosan mennyivel visznek haza többet a magyar dolgozók, mint egy évvel ezelőtt.
