A magyar kormány politikáját bíráló tüntetést tartottak pénteken Magyarország bécsi nagykövetsége előtt, mintegy ötven fő részvételével. Brüsszelben szintén tiltakoztak a magyar kormány ellen: az alkotmánymódosítás kapcsán 120-150 ember demonstrált.
A bécsi tüntetés kezdeményezője, Rásky Béla bécsi történész beszédet olvasott fel – a március 15-i ünnepnap miatt zárva tartó – nagykövetség előtt. Ebben az 1848-as forradalom vívmányaira emlékeztetett, hangsúlyozva: az akkori 12 pont nem vált „múzeumi tárggyá”, ismét szükséges emlékeztetni rá. „Tiltakozunk az Orbán-kormány antidemokratikus és antieuropéer lépései ellen, a magyarországi sajtó- és véleményszabadság korlátozása ellen, a hajléktalanság diszkriminációja, a szabad mozgás európai jogának korlátozása ellen, a bíróságok függetlenségébe való erőteljes beavatkozás, és a politikai nyelv szisztematikus megmérgezése ellen” – jelentette ki Rásky Béla.
A mintegy félórás tüntetés résztvevői - osztrákok és magyarok vegyesen - sípszóval és transzparensekkel fejezték ki véleményüket. A táblákon többek között a 12 pontra emlékeztető feliratokat, „Az alkotmány nem játék!” és „Egy új magyar köztársaságért” felírásokat lehetett látni.
A brüsszeli tüntetés egyik szervezője elmondta: az alaptörvény módosítása gyengíti az alkotmánybíróságot, sérti az uniós jogot és az emberi jogokat, ezért nyomást akarnak gyakorolni a kormányra, és meg akarják akadályozni a szélsőséges eszmék terjedését Európában. A tüntetés másik szervezője a diákság helyzetéről szólva közölte, hogy a kormány megszünteti az intézmények pénzügyi autonómiáját, és azon dolgozik, hogy röghöz kösse azokat, akik állami támogatással tanulnak.
A többnyire magyar és külföldi fiatalokból álló tömegben többeknél volt magyar zászló, transzparenseiken a demokráciát és a köztársaságot búcsúztatták, mások azt akarták tudatni, hogy Magyarország szereti Európát. A tiltakozás a Facebookon szerveződött, ahol több mint négyszázan jelezték, hogy eljönnek. A megmozduláson felszólaltak a meleg közösségek jogaiért küzdő, a hajléktalanokkal foglalkozó és az újságírók érdekeit érvényesíteni kívánó szervezetek képviselői, akik bírálták a magyar alaptörvény módosítását, amiért szerintük lehetőséget ad a hajléktalanok megbüntetésére, a család fogalmának szűkítésével másodrendű állampolgárokká teszi a meleg párokat, és azokat, akik nem házasok, de gyereket nevelnek.
A tiltakozáson megjelent Herczog Edit magyar szocialista és Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti európai parlamenti képviselő is. Herczog az MTI-nek elmondta: „Nem kell elmenni a falig. Ha Magyarország vállalta, hogy tagja lesz az európai szervezeteknek, legyen az az Európa Tanács, legyen az a NATO, legyen az az Európai Unió, akkor viselkedjék úgy, hogy a többiek is kényelmesnek érezzék a magyar tagságot” – fogalmazott a politikus. Lunacek az MTI-nek elmondta: nagyon aggasztják a magyarországi események, az alaptörvény módosítása, amely azzal a kockázattal jár, hogy Magyarországon többé nem érvényesül megfelelően a jogállamiság és a hatalmi ágak szétválasztásának elve.
A tüntetés nagyjából egy óráig tartott, a tiltakozók a megmozdulás végén elénekelték a Himnuszt.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Csatát nyertek az európai gazdák, de a háborúnak még nincs vége.
Hasonló képsorok érkeztek több településről is.
Ódákat zeng a helyi sajtó a PAOK csütörtöki teljesítményéről a labdarúgó Európa-ligában, miközben a görög csapat román edzője az 5–0-s győzelem ellenére is a Ferencvárost méltatta.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
