A bizottság közleménye szerint a máltai Dalli azért döntött a lemondás mellett, hogy az Európai Bizottság és a saját jó hírnevét meg tudja védeni. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ugyanis előzőleg megállapította: egy, a biztost ismerő máltai vállalkozó a vele való kapcsolatára hivatkozva pénzt kért egy dohányipari cégtől, cserébe pedig azt ígérte, hogy befolyásolni tud jövőbeni uniós döntéseket.
A New Europe TV-nek adott mintegy 10 perces interjúban, amely szerda délelőttre bejárta a máltai médiát, John Dalli azt állította, hogy nem ismerhette meg az OLAF teljes jelentését. José Manuel Barroso egy levelet olvasott fel neki, amely összefoglalta az OLAF megállapításait, amelyeket ő visszautasított. Dalli hangsúlyozza, az OLAF jelentése szerint semmi sem bizonyítja, hogy bármi rosszat tett volna, a bizottság döntéshozatalát az ügy nem befolyásolta, pénz nem cserélt gazdát a dohányipari cég és a vállalkozó között. Az OLAF szerint viszont Dalli minderről tudott, majd a riporter kérdésére a korrupció gyanújába keveredett biztos határozottan kijelentette, Barroso kérte, hogy mondjon le.
Szerdán a bizottság szóvivője megismételte, hogy az ügynek az uniós döntéshozatalra semmilyen hatása nem volt, és örömének adott hangot annak kapcsán, hogy ez az eset is bizonyítja, hogy az unió korrupció ellenes mechanizmusai megfelelően működnek. Pia Ahrenkilde Hansen ismertette, hogy a svéd Swedish Match dohányipari cég panasszal fordult a bizottsághoz; azt állította, hogy egy máltai vállalkozó John Dalli nevében kereste meg őket, és anyagi előnyökhöz szeretett volna jutni a dohányipari termékekre vonatkozó döntések befolyásolásáért cserébe.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatának eredménye szerint semmilyen konkrét bizonyíték nem utal arra, hogy személyesen John Dalli közvetlenül részt vett volna az ügyben, ő bujtotta volna fel a vállalkozót vagy pénzt kért volna bizottsági döntések megváltoztatásáért.
„Számos félreérthetetlen közvetett bizonyíték utal arra, hogy (John Dalli) tudott a máltai vállalkozó tevékenységéről, hogy a férfi a biztos nevének és pozíciójának felhasználásával anyagi előnyökhöz akar jutni” - számolt be a vizsgálat eredményeiről Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója, aki szerint mindeközben Dalli semmit sem tett, hogy mindezt megállítsa, megakadályozza vagy erről beszámoljon a hatóságoknak.
„Ha az én - mint OLAF-igazgató - egy közeli ismerősöm azzal keres meg valakit hogy adjanak neki egymilliót, és ő cserébe elintézi, hogy egy vizsgálat miként alakuljon a hivatalnál, mert jó barátom, az bűncselekmény. Ha nem is csalás, akkor befolyással üzérkedés. Ha én erről tudok, akkor kötelességem ezt leállítani, megakadályozni, elhárítani. Ebben az esetben nem ez történt” - fejtette ki az OLAF vezetője.
Kessler elmondása szerint a vállalkozó két alkalommal is találkozott a dohányipari lobbistákkal, és „jelentős mennyiségű, nagy összegű, számottevő méretű” anyagi ellenszolgáltatást kért a döntések befolyásolásáért cserébe. A főigazgató ugyanakkor határozottan leszögezte, hogy senki semmilyen pénzt nem fizetett senkinek; a dohányipari cég a megkeresést visszautasította, majd jelentette a hatóságoknak.
Sem az Európai Bizottság tisztségviselői, sem az OLAF szóvivője vagy vezetője nem volt hajlandó megnevezni a Dalli nevét felhasználó máltai vállalkozót, a máltai sajtó szerint viszont egyértelműen Silvio Zammit máltai vendéglátós volt az, aki a Malta Today oldalán megjelent
tudósítás szerint „tisztességtelen ajánlatot” tett a Swedish Match-nek. Az internetes tudósítás szerint Zammit ismerten kötődik a Máltát kormányzó jobbközép-konzervatív Nemzeti Párthoz, és éppen kedden mondott le alpolgármesteri posztjáról Málta Sliema nevű településen. A máltai hírportálok egy e-mailt is közzétettek, amelyben a dohányipari lobby képviselője arra kéri Zammitot, szervezzen meg egy informális találkozót Dallival, és azt tudakolják, hogy ezért Zammit mennyit számolna fel. John Dalli a vele készült interjúban leszögezi, hogy Silvio Zammit nem szólt neki erről az e-mailről, nem kérte őt, hogy találkozzon a dohányipari lobbi képviselőivel, a levélről sosem volt tudomása, a lobbistákkal pedig soha nem találkozott.