Heves reakciókat váltott ki Günter Grass Izraelt bíráló verse. Többen antiszemita megnyilvánulásnak nevezték az irodalmi Nobel-díjas német író szerdán közölt költeményét, de volt aki védelmébe vette a szerzőt. Grass csütörtökön kifejtette: félreértették művét és le akarják járatni. Az író az NDR német közszolgálati rádiónak elmondta: bírálói nem a versben megfogalmazott gondolatokkal foglalkoznak, hanem „ósdi kliséket” alkalmazva csak a hangulatot szítják ellene és azt állítják, hogy az alkotás mindörökre tönkretette hírnevét. Hozzátette: feltűnő, hogy egy „demokratikus országban, ahol sajtószabadság van, uniformizálni próbálják a véleményeket”, és elzárkóznak a felvetett problémák elemzésétől.
Többen — például Mathias Döpfner, az Axel Springer kiadó vezetője — úgy vélték, Grass alkotásában az antiszemitizmus jelei figyelhetők meg. Döpfner a Bild című lapban csütörtökön közölt kommentárban azt írta: elfogadhatatlan, hogy egy német író a béke veszélyeztetésével vádolja „a Közel-Kelet egyetlen valódi demokráciáját” és ártalmatlannak nevezi „a holokauszttagadó diktátor” Mahmúd Ahmadinezsád rendszerét. Döpfner hozzátette: Grass verse „moralizáló hangnemben” előadott, „politikailag korrekt antiszemitizmus”.
Tom Segev izraeli történész a Der Spiegel című hetilap internetes kiadásában megjelent csütörtöki interjúban kifejtette: Grass Izrael-ellenes kirohanásának lelki mozgatórugója az lehet, hogy az írót kínozza az elhallgatott múltja, nyomasztja az eltitkolt SS-tagsága, költeményében pedig a visszájára fordítja a tárgyalt problémára vonatkozó ok-okozati összefüggést. Klaus Staeck, a tekintélyes Berlini Művészeti Akadémia elnöke viszont azt emelte ki egy csütörtöki nyilatkozatában, hogy nem szabad rögtön Izrael-ellenesnek bélyegezni azt, aki bírálja a zsidó állam politikáját.