Rabat egyik terén kétezren, Casablancában pedig több mint ezren gyűltek össze, hogy békés demonstráción fejezzék ki a változások iránti igényüket. Incidens egyik nagyvárosban sem történt, az egyenruhás rendőrök csak tisztes távolból figyelték az eseményeket. Az arab világot megrázó tüntetések során Marokkóban először vonultak utcára elégedetlenkedők. Elemzők szerint Marokkó egyike azoknak az arab országoknak, ahol kevéssé valószínű a rendszer összeomlása egy tiltakozási hullám hatására.
Bár az egyenlőtlenségek meglehetősen mélyek, a reformokat bevezető királyt széles körben tisztelik Marokkóban. A tüntetők „A király uralkodjon, és ne kormányozzon!” vagy éppen „A nép új alkotmányt akar!” feliratot viselő transzparenseket tartottak magasba. A nyugati hírügynökségeknek nyilatkozó fiatalok egybehangzóan azt mondták, hogy nincs kifogásuk a király ellen, de igazságosabb országot és több munkalehetőséget akarnak. Mások a korrupció ellen szóltak, és több szabadságot akarnak.