Wagner-lázadás után: megrendült vagy megerősödött Putyin hatalma? – Harctér Különkiadás

Putyin mindig erős volt, most pedig főleg.

így volt csinálva a dolog

"Wagner-lázadás után: megrendült vagy megerősödött Putyin hatalma?" Lehet ez is, az is..! -ha Putyin körültekintően, de határozottan nyúl a kérdéshez, a maga javára, Oroszország javára fordíthatja az eseményeket..! -vannak tanulságok..!

A Wagner egy nap alatt hősökből árulók csoportjává vált. Harctér különkiadás: a hétvégi események és a hatások elemzése, értelmezése Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértővel és Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával. Mi sarkallta erre a váratlan döntésre Prigozsint? --------------------------------- 1.Hős? Etimológia bizonylosza. Nem fingár, hisz a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv. A bizonylosza etimológiája is bizonylosza, hisz vna a germán hyse, ettól volna a hős. De h rakja, hogy nem-e neoillogizmus? Mondjuk a hő-től. Inkább volna, és bírnám a hangot: árva, árvaja, talán hunn Rua név is ettől, vagyis Arrow: 1. Ár? Stak egy domináns ár stuma van, ez az er stuma flektált formája. Az ár ahogy prájsz így nem magyar, igen az árja arjati hangtól eredni duad, de al a stuma. Így van az ár, ahogy borerő tű is, ez a német Ahle, árjár formája az ára, gót forma az éla. Ezeket a hangokat dúgerni kell, hogy a dominás ár stuma maradjon, és attól grammatikailag rakni a hangokat. Ilyen kurka, korcs hang az árva hang is, az orbos-tól. De gramamtikailag az árva az nem antsó, ahogy ár és az indogermán au, vagyis va és vá, ez rekkja azt, hogy schnell, speed. Árna: Woge. árva: schnell, speed, vagyis ár-va. ármány: naknév itt, ez a gross, erhaben. Az ármány hang van így az ármányrejku vagyis Ermanarich névnek innen is. De az ár hang, ahogy prájsz etimológiája bizonylosza, az is volna, hogy az á1-től ered, ahogy ezt az ér degenerált flektált forma is rekka:ér-ár. 2.Az ontsó, más, volna ide a víh stumától a wíhand: Vita? Etimológiája bizonylosz, nem is rakom, hisz bullshit. A vív a germán víhan igétől ered, a mai német weigern. Ősmagyar? Na most, ha a víh-től ered, úgy az ta múltidővel van, víhta, ott van, hogy múlt, így olyan tárgy duad vanni, ana szenvedtaja a víh-vást, nem presenz ti, hanem múltidő ta. Ez a hang volna a latin victus, victum. 3. A nei partikeltől és stumától nyítár, nyíhó: De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó m-vel egy, úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. Ana-ei, nei partikel és mora energikus dúrongás, amalás, így rakód ettől a nedv ahogy nass is, és rakjuk, hogy az olyan hangok anak ny-vel enterednek, de nem ezt rekkik, azoknál szakáds, kopás van, ahogy mondjuk a nyer-nél, ana kneir. Volna ernyeszt-től is, de egal, így: -Wíhand, a víh-től -árva, árvaja, ahogy talán Rua, Arrow -nyítár, nyítoh -ernyeszto 2.Az alatt az alto, s odaát alapít hang nem van, alap se stak nyelvkakilás, rossz persektíva! Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és rakódta az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat vahn így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-nál és az itt-nél is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így volna alles is. Az elő volna vor, de az al, az inkább stak al maradna. Ahogy: -ina -ona(onnan) -ana(A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) A legraktább volna, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden. Vagyis: i-na o-na a-na 3. Elemez? Bulslhit hang z-vel, de elem hang se van, így nem, stak: el-ma. Magyarul rekkni: Tart? Mutat? A tart németizmus, halten, de a tart az indogermán dar stumától ered. A mutat egy jevevényhang, balti-szláv muj-tól, motat. Magyarul a ra és re stumától, a rak flektált formájától mondjuk, hogy rekkni. Ha rekkem a karut, úgy az rekkett lesz, vagyis gerade, így ez a wofür halten is, így racionális. Mondjuk azt: raktának rekkem, nem jónak tartom. Ha a karut rekkem így zeigt, és a nak raktányval(rektion) wofür halten. Ezt a hangot mondjuk a bullshit jelentés helyett is, ana máshol regu. Ha rekk, úgy racionálisan bedeutet. Ez a hang van a segít helyett is, ana jevevényhang, árja-iráni sanknoti, sociti. Ha rekkés van, úgy raktává rakás, egyenesítés, vagyis így támogatunk mást, a rejku így rekk.A rekk-rak egy flektált o-s formája a rokon. Vagyis: rekkni nak rekkni ra rekkné thé De ezt a hangot mondjuk a jevevényhang, vagy libcsi hang, a kutat helyett is, ana etimológiája bizonylosz, van duadnia ku stumától, ahogy kút, germán kút, vagy a szláv kutati. De magyarul a studieren, evaulieren a rekkni hang. Irány? Az irány etimológiája bizonylosz. Dubb stuma is duadni van itt, ahogy az er stuma egy kurka, korcs formája, vagy az uer, ör-ir egy formája, vagy talán az ar stuma, vagyis a ra és re stuma. Ha az irány az arány, úgy volna az ar stumától. Az arány így annyi ahogy nakrekkni, vagyis a-ran-ja, a ra és re ana-val, ranni, vagyis az ősmagyar machen hang. De sokkal inkább rakni van a ra és re stumától, a rak stumától a raktajang. A raku egynek innen Reihe és Weg is, hisz racionális, ahogy mondjuk: a rakta rakuja.Ha valana így racionális, vagyis líneráris, úgy rakta, raktajang. De ha rekkem a karut úgy raktajangot rekkem. Így magyarul a Kompass az a raktajangrekkár. 4.Ért? Stak er s ár stuma van:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. Szakértő? Ena szaku magyarul a kés, hisz a kés jevevényhang, a has, hasít, hasajt germán vagyis magyar hangok indogermán formája. 5.Igaz? Igazít? He? Az igaz etimológiája bizonylosz, de így a magyar a ra és re stumától, a rak-tól azt mondja, hogy rakta, rekna. Hisz olyan hang nem van, hogy jog, az egy kreált libcsi klingoni hang, a magyarnak a habubsd vagyis a jog fájandja van, ana rakta. Nem azt mondja így a magyar hogy igazít, hanem azt, hogy rekkent, renkni, rekkni is lehet, ez az ?smagyar, az illberális, a racionális. Ha a rak flektált formájától ered a rekkent és a renkni, a rek nazálisan, úgy nem igazgató, hanem rektár. Hát ott vahn a rektor is, a rektár az ősmagyar, az illiberális, a racionális: -rakta, rekna: wahr, de a rekna schnell is, és rejtetten is, bereit is, hisz a rekenni az schnell, racionális. -renkni, rekkenteni, rakttává rak: zurechtmachen. -rektár 6. Gazdaság?Mívelnek? Ilyen hang nem van, vagyis az a művel. A magyarnak örökni igéje van. Az uer stuma magyaros formája, de az uer stumája az uei(íj) stuma az ör stuma, ezekből a hangok: öröng, öröngel, örjít, örjed, örjöng, örer, örerel, öresz, öreszt, öresztel, örbel, örökni(ige), öröm, ördu... Így a wirken magyarul örökni, vagy örekni, ez mondjuk, ahogy az árda örök(ige) és így öröka. Öröktől: -örökni ige -öröka naknév -öröku főnév -örökma Így olyan hang, hogy gép nem van, ez egy jevevényhang, ősmagyarul, magyarul azt mondjuk, hogy örökma vagy örökmány. Az árda is örjed, de magyarul azt mondjuk a Wirtschaftra, hogy örjedés, ahogy a cikkek örjednek, germán wreiden ige. A gazda etimológiája bizonylosza, rakni volna a germán Gast-tól, de sokkal inkább rakni van az örjed ige, ahogy a cikkek örjednek, de inkább az árdára mondjuk. Az uer stumából ered az ördu, az ördöng is, ez örjed az árdában, ő örök, egy árnjy, egy erjeszja, ahogy Kirgen árnyunk, ahé örjed, örjöng. A háború hang egy pógári hang, habár az indogermán kuep stumától ered. De ez a hang szelentja a pogárit és antsót, a perspektíva más, a háborúnál, olyan libcsi ideológiai hang, ahogy a forradalom. Magyarul azt mondjuk, hogy öreszu, az uer stumától, sz-vel, ahogy War, vagy wirren. Így nem katona van, az a libcsi, hanem öreszor, ennek az öreszornak az árnyja, az erjeszjája az ördu, a démon, Kirgen ördu. 7.Dönt? Nem dönt, az ö magyarlosz, dent vagy dánt, de fát szoktunk denteni. Ez itt nem dilemma, hanem rakus, habár rakanta lehet a dilemma is, va-va szitu, ezt rakantat ina lehet rakni. De a magyar rakusan tesz, línerárisan,így antorakni van: Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) vahn a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a van tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel volna ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. Van egy raku, ott A-B-C, a C az anto, és magyarul a verstehen rakni, denken rakandi, így antorakni van. 8.Ad? Ez a hang az indogermán ad stuma duadna vanni. De a legraktább ehelyett a rejni hang:re-rej-rejk-rejm-rejt. A ra és re stumából rakód ja kausatívval a rejni ige, ahogy árja raja is, és más. A magyarnak regerda és rejku van, így a raktány(rektion) a rejni ige. 9.Nem harcol, de volna folyamatos el-vel, hartelni. A hart a har stumatől ered a szak er-vel, szaker, sker, ettől a germán sharten, nem az örmény harken. Ahol c van, de d-t vagy g-k volna, onnan a c-t dúrgerni kell. Hartni s hartelni vahn, folyamatos el-vel, ahogy bántelni, dángelni... 10. Sarkal? Bulslhit hang, inkább dúrong. Fordul? Ez a hang az indogermán sper stumától ered, ha az s hészakad, úgy a p az f-vá vál,vagyis fer, ahogy fertő is. De sokkal inkább rakni van a dúr stuma, germán dru, dur-der, ettől rakód k-vel dúrekni, és dúrkerni, nem tekerni, vagy dúrekszelni. A dúr stuma ja kausatív preseztvel rakód dúrjni, ez to-val, dúrjatni(fordít) és ed kausatív-presenzt-vel rakód dúrjad. A dúrjad rakta hang a marternire is, ahogy a dúrelnire is. Antsó nyelveknek innen a torn a dúr stumától a drehen, ahogy az üben is, ahogy a gót dúrjad, így: -dúrekni -dúrkerni -dúrekszelni -dúrgerni -dúrjni -dúrjat -dúrjad Fenyeget? Ezt a hangot nem rakem. Az etimológia bizonyvész,hogy most talán a fen hangtól ered, a spi, fi formájától, vagy antsóól? A dúr stuma sokkal inkább rakni van, így ha a dúr-ra rakom a va-vá-t, indogemrán au, rakód dúrva, ahogy dúrva van, ez főnévhént Leid is, de így dúrvány is, ahogy Garten, hisz a Garten dúrva van. A dúrva hang volna magajanak innen ige is, de rakni volna kausatívina is, így rakód dúrvat(dúrvati, dúrvato), ez tenni rakjuk múltidőina is, így rakód dúrvata. Dúrvatni volna annyi is, ahogy dúrjatni. Ez a dúrvat hang a rakta magyar, a rakta primitív, hisz: Ginyu rengyár a Dragon Ball-tól dúrvat(droht), ha a marokájával a molyt málasztja, vagyis dúrvat. A dúr stumától így a dúrva Leid is, így ha a marokával molyt málaszt az ember, úgy dúrvat, rekkja, hogy az anattsó is így vál tettavá. Nem törölünk. Törjük az ablakot? Nem, nem törjük az ablakot. Dúrunk! A dúr stuma g-vel dúrg rakód, ana nem dörg, ez az hang dialektus, az ö magyarlosz, és ez a hang egyina menne a dörög hangval is, így nem maradni duad.Ígyhát a dúrástól eredünk itten hé, ez g-vel dúrg, ez er-vel dúrgerni. Dúrgerjük mondjuk a málmát, tovadúrgerjük. 11.Nem igen bírem a talan hangot. Vagy legyen a lo-le stumától, ahogy ettől a lop, germán lopjan, a lomb, a gemrán laumb, laub, lotyó, lonó, lom, lomha, losz vagy laza, a losz. Vagy így igen nakrekkta a vész, az indogemrán au stumától, ahogy va-vá, val-vál, ve-vá, vesz-vész. 12. A vár az uer stumától ered, de ha van őr forma is, úgy őred a hang. Figyel? Figyelmezetet? Az etimológia bizonylosza, vanni duad a fi stumától is, ahogy spitz, vagy a spahen stumától. Nem van rakni. De sokkal inkább rakni van az uer stuma, ennek magyaros formája az őr, a vár már nem, az őred. Az uer stuma rakórekkésje a wahrnehmen, így helyettje a figyel: őrjni, vahn kausatív-presenz ja-nk: őrjni:wahrnehmen őred: warten őrt: schützen, t-vel őru: nem vár őrda: nem várda őrjedni: sich kümmern őrnyni: warnen órnya, őrnyung És így a hülye bullshit hang figyelmeztet helyett, ahol a z bullshit, és ma-ra, és tat is, sokkal egyrakásúbb, rakni vanóbb: őrnyni. Van nekünk az uer stumánk, erre a presenz ana, ahogy va, és a kausatív-presenz ja, így lesz őrnyni. Főnévnek innen lehet az őrnya a Warnung és az őrnyó az outpost. 12. Hatás? A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. Határ? A hat hang nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ez a hang a szak stuma h-s formájától ered, ahogy hull, hal-halad, hánt, had, a germán hadu, indogermán kat. De ettől a hangtól rakódott így a magyarul árt és örökni, vagyis wirken hangok is, és a bullshit hatalom is. A hat igét inkább totál dúrgerni, és helyette a szituknak rakta hangok: árt, örök, duad. A határ itt így bordár lenne, ahogy borda is, vagy barázda, az angol border, a bor stumától:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni. A Grenze így szakadva, nem szakadék, vagy róva, a ró stumától,vagy boroma, barázda, borona, de ha már róva, úgy lehet róna is, ró-ana, nem ró-va.