A környezetvédelem jegyében egyre többen szerelnek fel napelemeket a tetőkre, hogy így csökkentsék a villanyfogyasztásukat, ám ezzel ha nem is szándékosan, de komoly problémát is okoznak. Energetikai szakértők sürgős kormányzati intézkedéseket követelnek.
Az elmúlt nagyjából másfél évtizedben robbanásszerűen emelkedett meg hazánkban a napelemeket használó háztartások száma. Ennek több, komplex oka van, egyrészt a technológia fejlődésével egyre hatékonyabb eszközök terjedtek el a piacon, melyekkel az áramfogyasztást sokkal környezetkímélőbb módon lehet lefedni, ráadásul megjelentek azok a napelemes berendezések is, melyek már egy sokkal szélesebb rétegnek vált elérhetővé, azaz a napelem árak már nem annyira elrugaszkodottak, mint akár csak tíz éve például.
A főváros agglomerációjának drasztikus fejlődésével és az elektromos autók elterjedésével jelentős igény támadt –a minél olcsóbb ingázás miatt– a napelemekre mind a környező településeken, mind országszerte.
Érdekes statisztika, hogy 2021-ben a napenergia-termelő kapacitás világszerte 22 százalékkal nőtt. Csak az Egyesült Királyság területén havi szinten 13 ezer napelemet szerelnek fel, többségüket a családi házak tetején. Azonban a napelemek nagy része gazdaságtalanná válik, mielőtt az életciklusuk végéhez érnének. Mivel folyamatosan érkeznek az újabb és újabb rendszerek gazdaságilag 10-15 évente érdemes ezeket cserélni.
Sok szakértő aggodalmának adott hangot, azzal fenyegetnek, hogy egy globális problémával állunk szemben és akár ökokatasztrófa is bekövetkezhet a napelemek miatt. Míg a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében kulcsfontosságú szerepet játszanak a napelemek, élettartamuk a jelenlegi fejlettségi szinten nagyjából 25 év.
Dr. Rong Deng, az Új-Dél-Walesi Egyetem szakértője szerint eddig a bolygón már több mint egy terawatt teljesítménynyi napenergia-kapacitást építettünk ki. Szavai szerint, ha hozzáadjuk a napelemparkokat és a háztetőkön lévő napelemeket is, akkor ez a szám akár a 2,5 milliárd napelem lehet használatban világszerte.
A BBC azonban megemlíti, hogy bár csak az Egyesült Királyság területén több tízmillió napelem található, az ezek selejtezéséhez vagy újrahasznosításához szükséges speciális infrastruktúra hiányzik.
Ausztrál tudósok régóta dolgoznak azon, hogy megtalálják a módját, miként lehet újrahasznosítani az elhasználódott és/vagy tönkrement napelemeket, ám a feladat nehezebb, mint gondolnánk. Jelentések szerint tízből kilenc nemes egyszerűséggel a veszélyes hulladékgyűjtőben végzi.
Az ausztrál Deakin Egyetem kutatói kifejlesztettek egy különleges technikát, amivel az elhasznált napelem panelekből ki lehet nyerni az értékes szilíciumot, ám megjegyzik, a napelemek újrahasznosítása hosszadalmas folyamat. Ezt azzal indokolták, hogy a napelemeket szét kell szedni, majd az egyes alkatrészeit is szét kell választani, a két művelet pedig rendkívül költséges valamint hosszú ideig tart.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az elhasznált napelemben lévő szilíciumból kinyert anyag sokat ér, azaz az új, újrahasznosító eljárás az ezzel foglalkozó vállalkozásoknak is jelentős üzletet jelenthet a jövőben. Többek között felhasználható az akkumulátorok előállítása során, amely növeli ezek kapacitását, azonban még nem egy kiforrott technológiáról beszélünk, számos teszten kell átmennie, hogy kiderüljön, ipari keretek között működik-e.
Tanya Plibersek ausztrál védelmi miniszter szerint 2030-ra országában több mint negyedmillió tonna veszélyes hulladék kerülhet a lerakókba.
Ute Collier, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség helyettes vezetője arra sürgette a kormányokat, hogy rövid időn belül intézkedéseket és komplex stratégiát kell letennie az asztalra, mert a hulladéktárolókban landoló elhasználódott napelemek globális környezeti katasztrófával fenyegetnek.
Be kell indítani az újrahasznosítási láncokat”
– jelentette ki.
Ha minden a tervek szerint alakul, a hónap végén nyílhat meg a világon az első olyan üzem Franciaországban, ahol teljesen újra tudják hasznosítani a tönkrement napelemeket. A ROSI nevű vállalat az alpesi Grenoble városában építette a gyárat és reményeik szerint képesek lesznek az alkatrészek 99 százalékát újrahasznosítani.
Ute Collier szerint ha megmaradnak a jelenlegi növekedési tendenciák, akkor a napelemhulladék mennyisége 2050-re több mint 200 millió tonna is lehet világszerte.
Nyitókép: Siri Stafford / Getty Images
Közel négyszer annyiba kerül háztetőkre telepíteni a kisebb napelemes rendszereket, mint nagy napelemfarmokon áramot termelni. Bár az otthoni panelek létjogosultsága nem vitatható, egy ponton túl a zöldátmenetet gátolhatja a túl sok otthoni naperőmű – állítja a Washington Post minapi írása.
Hazánk a legzöldebb európai államok között helyezkedik el.
Szeptember közepén pár nap leforgása alatt volt, ahol hirtelen 20 Celsius-fokot esett vissza a hőmérséklet Magyarországon.
Svájc „forradalminak” titulált újítással készül a megújuló energia terén. Egy ottani startup kísérleti projektjében eltávolítható napelemeket telepít a vasúti sínek közti kihasználatlan területre. Az ötlet csak elsőre tűnik jónak, mert már most rengeteg kérdést vet fel a hatékonyság és a megvalósíthatóság terén, főként a magas költségek, a karbantartás és az áramütés veszélye miatt.
A ruhaipar egyik legvitatottabb jelensége a fast fashion, ami gyors gyártási ciklusokkal és olcsó termékekkel vonzza a fogyasztókat. Bár népszerűsége még mindig növekszik, súlyos kritikákat kap környezeti és társadalmi hatásai miatt.
Ha most úgy állítanánk élére a kérdést, hogy vagy okostelefon, vagy könyv, akkor hamis dilemmát kreálnánk. Mindkettőre szükségünk van, vagy legalábbis remélem én.
Tüzet gyújtanának Tompos Mártonék.
Az amerikai választási rendszer valóban nagyon archaikus, és változtatásokra szorul.
