A környezetvédelem jegyében egyre többen szerelnek fel napelemeket a tetőkre, hogy így csökkentsék a villanyfogyasztásukat, ám ezzel ha nem is szándékosan, de komoly problémát is okoznak. Energetikai szakértők sürgős kormányzati intézkedéseket követelnek.
Az elmúlt nagyjából másfél évtizedben robbanásszerűen emelkedett meg hazánkban a napelemeket használó háztartások száma. Ennek több, komplex oka van, egyrészt a technológia fejlődésével egyre hatékonyabb eszközök terjedtek el a piacon, melyekkel az áramfogyasztást sokkal környezetkímélőbb módon lehet lefedni, ráadásul megjelentek azok a napelemes berendezések is, melyek már egy sokkal szélesebb rétegnek vált elérhetővé, azaz a napelem árak már nem annyira elrugaszkodottak, mint akár csak tíz éve például.
A főváros agglomerációjának drasztikus fejlődésével és az elektromos autók elterjedésével jelentős igény támadt –a minél olcsóbb ingázás miatt– a napelemekre mind a környező településeken, mind országszerte.
Érdekes statisztika, hogy 2021-ben a napenergia-termelő kapacitás világszerte 22 százalékkal nőtt. Csak az Egyesült Királyság területén havi szinten 13 ezer napelemet szerelnek fel, többségüket a családi házak tetején. Azonban a napelemek nagy része gazdaságtalanná válik, mielőtt az életciklusuk végéhez érnének. Mivel folyamatosan érkeznek az újabb és újabb rendszerek gazdaságilag 10-15 évente érdemes ezeket cserélni.
Sok szakértő aggodalmának adott hangot, azzal fenyegetnek, hogy egy globális problémával állunk szemben és akár ökokatasztrófa is bekövetkezhet a napelemek miatt. Míg a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében kulcsfontosságú szerepet játszanak a napelemek, élettartamuk a jelenlegi fejlettségi szinten nagyjából 25 év.
Dr. Rong Deng, az Új-Dél-Walesi Egyetem szakértője szerint eddig a bolygón már több mint egy terawatt teljesítménynyi napenergia-kapacitást építettünk ki. Szavai szerint, ha hozzáadjuk a napelemparkokat és a háztetőkön lévő napelemeket is, akkor ez a szám akár a 2,5 milliárd napelem lehet használatban világszerte.
A BBC azonban megemlíti, hogy bár csak az Egyesült Királyság területén több tízmillió napelem található, az ezek selejtezéséhez vagy újrahasznosításához szükséges speciális infrastruktúra hiányzik.
Ausztrál tudósok régóta dolgoznak azon, hogy megtalálják a módját, miként lehet újrahasznosítani az elhasználódott és/vagy tönkrement napelemeket, ám a feladat nehezebb, mint gondolnánk. Jelentések szerint tízből kilenc nemes egyszerűséggel a veszélyes hulladékgyűjtőben végzi.
Az ausztrál Deakin Egyetem kutatói kifejlesztettek egy különleges technikát, amivel az elhasznált napelem panelekből ki lehet nyerni az értékes szilíciumot, ám megjegyzik, a napelemek újrahasznosítása hosszadalmas folyamat. Ezt azzal indokolták, hogy a napelemeket szét kell szedni, majd az egyes alkatrészeit is szét kell választani, a két művelet pedig rendkívül költséges valamint hosszú ideig tart.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az elhasznált napelemben lévő szilíciumból kinyert anyag sokat ér, azaz az új, újrahasznosító eljárás az ezzel foglalkozó vállalkozásoknak is jelentős üzletet jelenthet a jövőben. Többek között felhasználható az akkumulátorok előállítása során, amely növeli ezek kapacitását, azonban még nem egy kiforrott technológiáról beszélünk, számos teszten kell átmennie, hogy kiderüljön, ipari keretek között működik-e.
Tanya Plibersek ausztrál védelmi miniszter szerint 2030-ra országában több mint negyedmillió tonna veszélyes hulladék kerülhet a lerakókba.
Ute Collier, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség helyettes vezetője arra sürgette a kormányokat, hogy rövid időn belül intézkedéseket és komplex stratégiát kell letennie az asztalra, mert a hulladéktárolókban landoló elhasználódott napelemek globális környezeti katasztrófával fenyegetnek.
Be kell indítani az újrahasznosítási láncokat”
– jelentette ki.
Ha minden a tervek szerint alakul, a hónap végén nyílhat meg a világon az első olyan üzem Franciaországban, ahol teljesen újra tudják hasznosítani a tönkrement napelemeket. A ROSI nevű vállalat az alpesi Grenoble városában építette a gyárat és reményeik szerint képesek lesznek az alkatrészek 99 százalékát újrahasznosítani.
Ute Collier szerint ha megmaradnak a jelenlegi növekedési tendenciák, akkor a napelemhulladék mennyisége 2050-re több mint 200 millió tonna is lehet világszerte.
Nyitókép: Siri Stafford / Getty Images
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
A rezsicsökkentés mellett a szabályozás sürgős újragondolására is szükség van.
Fővárosunkban teázott a klímaaktivista.
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
