A farm-to-table egy társadalmi mozgalom, amely a helyi ételek fogyasztását népszerűsíti – a termelőktől való közvetlen beszerzés és a helyi éttermekben, iskolai ebédlőkben való felszolgálás egészséges és környezetbarát. De vajon igaznak bizonyult idővel ez a dogma?
***
A helyileg megtermelt élelmiszerek helyi fogyasztását promotáló mozgalom az 1960-as években született meg, de igazából az évtized végén kialakuló hippi kommunák révén vált tömegessé. A hippik elutasították a feldolgozott ételeket, saját maguknak termelték meg az élelmiszerek alapanyagait. Az első farm-to-table éttermet, a Chez Panisse-t Alice Waters nyitotta meg a kaliforniai Berkeley-ben, és a mozgalom lassan globálissá vált.
A Guardian írása szerint az amerikaiak kétharmada van meggyőződve arról, hogy
Ugyanakkor az elmúlt években több kutatási eredmény támasztja alá azt a vélelmet, hogy ennek a szokásnak nincs kimutatható környezetvédelmi hatása.
A tézis ugyanis az volt, hogy az élelmiszer-fogyasztás legnagyobb környezetszennyező faktora a termékek szállítmányozása, a szállítóeszközök által kibocsátott szén-dioxid mennyisége –
Egy átfogó brit kutatás 1994-ben kimutatta, hogy a messze vidékekről importált élelmiszerek alacsony árát úgy lehet fenntartani, hogy olcsó, de környezetkárosító üzemanyagokkal járó szállítóeszközökkel hozzák be őket, illetve az élelmiszeripari multicégek kizsákmányolják a fejletlen területek földjeit, forrásait és szegény termelőit.
Ami a szállítás szennyező értékét illeti: Laura Enthoven, a Louvain-i Katolikus Egyetem kutatója szerint ezek a emissziós értékek a légi szállítás esetén jelentek kiemelkedő környezetkárosító hatást, ötvenszer szennyezőbb szállítási mód ez, mint ha hajón szállítanák az árukat. Ugyanakkor a légi úton szállított élelmiszerek száma nagyon alacsony, leginkább csak a hamar romló árukat, elsősorban a gyümölcsöket szállítják így.
Az ezredforduló óta a kutatók már az áruszállítási láncok összes hatásmechanizmusát mérni tudják, így nemcsak a szállítási károsanyag-kibocsátást tudják meghatározni, hanem a termék előállításának ökológiai lábnyomát is, az ültetés, a műtrágyázás, az állattartás, a csomagolóanyagok okozta szennyezési értékeket is. Az új kutatások azt jelzik, hogy a szállításnál
Egy 2018-as brit-svájci kutatás azt bizonyította, hogy a csomagolás, a szállítás és az árusítás a teljes előállítás okozta környezeti szennyezésnek csupán az 1-9 százalékát teszik ki. A gázkibocsátás nagy hányada, 61 százaléka a termék előállítási folyamata során keletkezik, vagyis még helyben, a termelőnél–állattartónál. A rovatölőszerek, a műtrágya, a takarmánykiegészítők az első számú okozók.
Ezt az új kutatások sem cáfolják, viszont nem is erősítik meg.
az ismeretlen technológiákkal dolgozó multik helyett. Az is biztos, hogy a helyi termelők kevesebb vegyi anyagot használnak, jobban figyelnek a termőföldek regenerálódására, mint a nagy élelmiszergyártó vállalatok.
Ugyanakkor – figyelmeztetnek kutatók a brit napilap szerint – a „helyi mánia” csapda is lehet, mert ha tömeges társadalmi igény keletkezne erre, akkor az élelmiszeripari szektor felfordulna, nagyvállalatok mennének csődbe, illetve a kistermelők sem jelentenek garanciát arra, hogy mindannyiuktól organikus, jó minőségű árut lehet kapni, arról nem beszélve, hogy ezek a kisvállalkozások rosszabbul fizetnek az alkalmazottaiknak, mint a multik.
Az élelmiszeripari szektor nem játék, 8 milliárd ember élelmezése komoly felelősség, ezért
legyenek a piacon kicsik és nagyok, fogyasszanak az emberek helyi élelmiszert, de azért vegyenek távoli vidékekről származó termékeket is.
--
Nyitókép: Gazdálkodó mutatja termékeit egy helyi piacon (forrás: CAIA IMAGE / Science Photo Library via AFP)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Elképesztő...
Ezúttal nem ismétlődött meg a rendszerváltás utáni időszak bűne.
Az uniós döntés a termelők védelmére hivatkozik, a zöldek tiltakoznak.
A lap szerint az Európai Unió egyszerűen alkalmatlan a háborús fenyegetések kezelésére.
Rég kaptunk ilyen dicséretet.
Újra az amerikai elnök oldalán pattog a labda.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
