Guardian: már a helyi termékek fogyasztása sem feltétlenül környezetvédő cselekedet

***

A helyileg megtermelt élelmiszerek helyi fogyasztását promotáló mozgalom az 1960-as években született meg, de igazából az évtized végén kialakuló hippi kommunák révén vált tömegessé. A hippik elutasították a feldolgozott ételeket, saját maguknak termelték meg az élelmiszerek alapanyagait. Az első farm-to-table éttermet, a Chez Panisse-t Alice Waters nyitotta meg a kaliforniai Berkeley-ben, és a mozgalom lassan globálissá vált.

A Guardian írása szerint az amerikaiak kétharmada van meggyőződve arról, hogy

Ugyanakkor az elmúlt években több kutatási eredmény támasztja alá azt a vélelmet, hogy ennek a szokásnak nincs kimutatható környezetvédelmi hatása.

Tézis: a szállítás a nagy szennyező

A tézis ugyanis az volt, hogy az élelmiszer-fogyasztás legnagyobb környezetszennyező faktora a termékek szállítmányozása, a szállítóeszközök által kibocsátott szén-dioxid mennyisége –

Egy átfogó brit kutatás 1994-ben kimutatta, hogy a messze vidékekről importált élelmiszerek alacsony árát úgy lehet fenntartani, hogy olcsó, de környezetkárosító üzemanyagokkal járó szállítóeszközökkel hozzák be őket, illetve az élelmiszeripari multicégek kizsákmányolják a fejletlen területek földjeit, forrásait és szegény termelőit.  

Ami a szállítás szennyező értékét illeti: Laura Enthoven, a Louvain-i Katolikus Egyetem kutatója szerint ezek a emissziós értékek a légi szállítás esetén jelentek kiemelkedő környezetkárosító hatást, ötvenszer szennyezőbb szállítási mód ez, mint ha hajón szállítanák az árukat. Ugyanakkor a légi úton szállított élelmiszerek száma nagyon alacsony, leginkább csak a hamar romló árukat, elsősorban a gyümölcsöket szállítják így.

Antitézis: a termék-előállítás szennyez jobban

Az ezredforduló óta a kutatók már az áruszállítási láncok összes hatásmechanizmusát mérni tudják, így nemcsak a szállítási károsanyag-kibocsátást tudják meghatározni, hanem a termék előállításának ökológiai lábnyomát is, az ültetés, a műtrágyázás, az állattartás, a csomagolóanyagok okozta szennyezési értékeket is. Az új kutatások azt jelzik, hogy a szállításnál

Egy 2018-as brit-svájci kutatás azt bizonyította, hogy a csomagolás, a szállítás és az árusítás a teljes előállítás okozta környezeti szennyezésnek csupán az 1-9 százalékát teszik ki. A gázkibocsátás nagy hányada, 61 százaléka a termék előállítási folyamata során keletkezik, vagyis még helyben, a termelőnél–állattartónál. A rovatölőszerek, a műtrágya, a takarmánykiegészítők az első számú okozók.

Környezetvédő-e helyit enni?

Ezt az új kutatások sem cáfolják, viszont nem is erősítik meg.

az ismeretlen technológiákkal dolgozó multik helyett. Az is biztos, hogy a helyi termelők kevesebb vegyi anyagot használnak, jobban figyelnek a termőföldek regenerálódására, mint a nagy élelmiszergyártó vállalatok.

Ugyanakkor – figyelmeztetnek kutatók a brit napilap szerint – a „helyi mánia” csapda is lehet, mert ha tömeges társadalmi igény keletkezne erre, akkor az élelmiszeripari szektor felfordulna, nagyvállalatok mennének csődbe, illetve a kistermelők sem jelentenek garanciát arra, hogy mindannyiuktól organikus, jó minőségű árut lehet kapni, arról nem beszélve, hogy ezek a kisvállalkozások rosszabbul fizetnek az alkalmazottaiknak, mint a multik.

Az élelmiszeripari szektor nem játék, 8 milliárd ember élelmezése komoly felelősség, ezért

legyenek a piacon kicsik és nagyok, fogyasszanak az emberek helyi élelmiszert, de azért vegyenek távoli vidékekről származó termékeket is.

--

Nyitókép: Gazdálkodó mutatja termékeit egy helyi piacon   (forrás: CAIA IMAGE / Science Photo Library via AFP)