***
Az autoriter vezetők narratívájának átvételével az Európai Bizottság alááshatja a civil szervezetekbe vetett bizalmat – kongatta meg a vészharangot az egyik „érintett”, a berlini székhelyű Civil Liberties Union for Europe (röviden: Liberties) nevű NGO. A Politico nevű portálon is közzé tett írásban az egykori TASZ-os, korábban a német gazdasági szereplőket Magyarország ellen hangoló Dénes Balázs által gründolt szerveződés állásfoglalása szerint a civil társadalmi szervezetek létfontosságúak az Európai Unió számára a „demokrácia és a közös értékek védelmében tett erőfeszítések szempontjából”.
Utaltak arra, hogy Ursula von der Leyen, az EB elnöke az Unió helyzetéről szóló, tavalyi beszédében új kezdeményezést jelentett be:
a demokráciavédelmi törvénycsomag (Defense of Democracy) egyik elemeként arra köteleznék az EU-ban működő NGO-kat, hogy részletesen számoljanak el a harmadik országból, vagyis az unión kívülről érkező támogatásokkal.
Ez a Magyar Nemzet minapi cikke szerint igencsak hasonlít a magyar civiltörvényre, amivel szemben nem mellesleg kötelezettségi eljárás indult, az Európai Bíróság pedig végül el is kaszálta. A formálódó törvénycsomagot az EB e hónap végéig véglegesíti.
A Fidesz egyetért a javaslat tartalmi részével
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő szerint alapvető elvárás az átláthatóság a civil szervezetek kapcsán, az NGO-k nem rejtegethetik, honnan kapnak támogatásokat. „Ha ezen szervezetek EU-n kívüli forrásokhoz jutnak, akkor egy ilyen rendelkezés különösen indokolt. A magunk részéről a javaslat tartalmi részével egyetértünk, hiszen egy nagyon hasonló nemzeti szabályozást alkalmaztunk korábban” – emelte ki Hidvéghi, aki egyúttal jelezte, az érintett NGO-k alighanem megpróbálják majd felpuhítani a készülő szabályozást, amelynek végső változata esetleg nem tudja majd ellátni a feladatát és megvalósítani az átláthatóságot. Pedig érdemes lenne.
Hidvéghi szerint ugyanis
az NGO-k jelentősen befolyásolják az ügymenetet az EU intézményrendszerén belül.
Sok esetben a „civil szervezet” kifejezés nem is szerencsés, hiszen olyan politikai akciócsoportokról van szó, amelyek a külföldi finanszírozóik érdekében az ő ideológiájukat támogatva járnak el. Ilyen például szerinte a Soros-hálózat.
Az utóbbi részeként működő, korábban a következő hétéves költségvetésben az NGO-k támogatási keretének növeléséért sikerrel lobbizó, nemrég a magyar jogállamiságról vitatható jelentést készítő Liberties már jelezte is az aggályait. Szerintük a készülő csomag a civil szervezeteket jelentéstételi és regisztrációs korlátozásokkal sújtaná, ezzel pedig Brüsszel elfogadná, sőt legitimálná azt a „rágalmat, miszerint a civil szervezetek potenciális trójai falovai a külföldi kormányoknak”. „Amint azt Magyarországon és Oroszországban is tapasztaltuk, a tekintélyelvű vezetők transzparencia-korlátozásokat vezetnek be, hogy megtörjék a civil szervezetek munkájába vetett közbizalmat, megnehezítve küldetésük teljesítését” – magyarázzák a Liberties részéről.