Jókora gazdasági és katonai potenciállal bírnak az északi országok, nem is hinné, mekkorával!
Ukrajna NATO-csatlakozását sürgette az ukrán elnök az északi országok Helsinkiben tartott csúcsértekezletén, ahol hadianyagellátásról is szó esett (Sauli Nininstö finn elnök finoman kikosarazta Zelenszkijt a finn Hornet vadászbombázókra támasztott igényével). Ugyanakkor az elnök találkozott a többi északi ország vezetőjével is, ennek pedig könnyen lehet akkora súlya, mint a május 13-ra tervezett berlini útjának, vagy a friss hollandiai vizitnek.
De mitől olyan jelentős az ukrán elnök skandináv országokba tett körútja, miért éppen őket győzködi az ukrán elnök?
A válaszhoz elég ránézni a térképre: az északi országok (Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia és Izland) támogatása értelemszerűen sok szempontból fontos Ukrajna számára: az összességében csaknem 30 millió lakost magába foglaló, hatalmas, mintegy hatvanegypár Magyarországnyi területen elterülő országcsoport – az IMF adatai alapján – 1900 milliárd dolláros GDP-vel bír – összehasonlításképpen az orosz bruttó nemzeti össztermék 1700 milliárd körül mozog (az ukrán pedig 153 ezer milliárd, kisebb, mint hazánké).
Kereskednek is az ukránokkal, ugyanakkor ennek volumene ugyanakkor nem túl nagy, 2,8 milliárd dollárnyi – ezen is lehetne erősíteni, már csak azért is, mert Ukrajna hagyományosan legnagyobb kereskedelmi partnere Oroszország. Az északiak egyébként befektetőként is jelen vannak Ukrajnában, ugyancsak többmilliárd dollár erejéig.
Ez Ukrajna jelenlegi anyagi támogatása és leendő újjáépítése szempontjából sem lényegtelen.
Ami ennél lényegesebb, az az öt északi ország hadserege, amely – különösen a svéd és a finn közelmúltig fenntartott semlegesség és az oroszok fenyegető közelsége miatt – kimondottan erős, a svéd hadiipar pedig önmagában is igen fejlett, gondoljunk csak a Gripen vadászbombázókra.
Egyszóval van miért kilincselnie az ukrán elnöknek az északi országokban, és ez a valami elsősorban katonai természetű – noha az energetikai együttműködés is fontos aspektus lehet az orosz energiahordozókról való leválás elősegítése tekintetében.
Ami a közvetlen biztonsági együttműködést illeti, a skandináv országok már eddig is élen járnak az ukránok támogatásában: a hírszerzési információk megosztása már most is gyakorlat, a svédek emellett konkrétan ukrán katonákat képeznek ki, egyelőre azonban elsősorban az aknamentesítésre összpontosítanak; a norvégok ezzel szemben az amerikaiakkal karöltve a tüzérséget is képzik.
A katonai segítségnyújtás terén Zelenszkij megpróbálhatott többet kifacsarni az északiakból.
Amit eddig kapott, persze, az sem kevés:
Emellett Ukrajnának értelemszerűen szüksége van minél több NATO-tagállam támogatására, hogy egyáltalán valaha perspektivikusan elindulhasson majd a taggá válás rögös útjain – de ez minimum középhosszútávon értelmezhető cél csak. Mindenesetre az északi országoknak láthatóan tetszik az ötlet, a találkozó után közös nyilatkozatot adtak ki.
Eszerint
az északi NATO-tagok továbbra is támogatják Ukrajnát a jövőbeni tagság felé vezető úton”.
Ami betetőzése talán annak, amit a napokban a NATO
Nyitókép: Zelenszkij a dán miniszterelnökkel, Mette Frederiksennel. Forrás: Mads Claus Rasmussen / Ritzau Scanpix / AFP
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Hamarosan nehéz helyzetbe kerülhet Ukrajna a brit lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint.
Az EU új külügyi főképviselője arról is kifejtette a véleményét, hogy szerinte az orosz gazdaság katasztrofális állapotban van.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
