Északi hadianyag-áramlat: ezért utazhatott Zelenszkij Helsinkibe

Ukrajna NATO-csatlakozását sürgette az ukrán elnök az északi országok Helsinkiben tartott csúcsértekezletén, ahol hadianyagellátásról is szó esett (Sauli Nininstö finn elnök finoman kikosarazta Zelenszkijt a finn Hornet vadászbombázókra támasztott igényével). Ugyanakkor az elnök találkozott a többi északi ország vezetőjével is, ennek pedig könnyen lehet akkora súlya, mint a május 13-ra tervezett berlini útjának, vagy a friss hollandiai vizitnek.

De mitől olyan jelentős az ukrán elnök skandináv országokba tett körútja, miért éppen őket győzködi az ukrán elnök?

Jókora gazdasági erő

A válaszhoz elég ránézni a térképre: az északi országok (Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia és Izland) támogatása értelemszerűen sok szempontból fontos Ukrajna számára: az összességében csaknem 30 millió lakost magába foglaló, hatalmas, mintegy hatvanegypár Magyarországnyi területen elterülő országcsoport – az IMF adatai alapján – 1900 milliárd dolláros GDP-vel bír – összehasonlításképpen az orosz bruttó nemzeti össztermék 1700 milliárd körül mozog (az ukrán pedig 153 ezer milliárd, kisebb, mint hazánké).

Kereskednek is az ukránokkal, ugyanakkor ennek volumene ugyanakkor nem túl nagy, 2,8 milliárd dollárnyi – ezen is lehetne erősíteni, már csak azért is, mert Ukrajna hagyományosan legnagyobb kereskedelmi partnere Oroszország. Az északiak egyébként befektetőként is jelen vannak Ukrajnában, ugyancsak többmilliárd dollár erejéig.

Ez Ukrajna jelenlegi anyagi támogatása és leendő újjáépítése szempontjából sem lényegtelen.

Ami ennél lényegesebb, az az öt északi ország hadserege, amely – különösen a svéd és a finn közelmúltig fenntartott semlegesség és az oroszok fenyegető közelsége miatt – kimondottan erős, a svéd hadiipar pedig önmagában is igen fejlett, gondoljunk csak a Gripen vadászbombázókra.

Egyszóval van miért kilincselnie az ukrán elnöknek az északi országokban, és ez a valami elsősorban katonai természetű – noha az energetikai együttműködés is fontos aspektus lehet az orosz energiahordozókról való leválás elősegítése tekintetében.

Ami a közvetlen biztonsági együttműködést illeti, a skandináv országok már eddig is élen járnak az ukránok támogatásában: a hírszerzési információk megosztása már most is gyakorlat, a svédek emellett konkrétan ukrán katonákat képeznek ki, egyelőre azonban elsősorban az aknamentesítésre összpontosítanak; a norvégok ezzel szemben az amerikaiakkal karöltve a tüzérséget is képzik.

Amit eddig kapott, persze, az sem kevés:

• a svédektől úgynevezett nem halált okozó fegyverek – golyóálló mellények, sisakok, kommunikációs felszerelés – mellett idén februárban kőkeményen beleálltak a dologba, és a németekkel kooperálva megszavaztak egy új csomagot az ukránoknak, benne HAWK légelhárító rendszerekkel, és tíz Leopard 2 harckocsival.
• A finnek ugyancsak nem halált okozó felszerelésekkel és kiképzéssel támogatták eddig Ukrajnát – kommunikációs és megfigyelőeszközökkel, valamint logisztikai felszerelésekkel.
• Dánia hasonlóképpen, plusz gyógyszerekkel és éjjellátó eszközökkel szállt be Kijev támogatásába, emellett a kiképzés és katonai tanácsadás terén is együttműködnek az ukrán hadsereggel.
• Norvégia szintúgy, emellett téli ruházattal, tanácsadókkal, aknamentesítő eszközökkel.

Emellett Ukrajnának értelemszerűen szüksége van minél több NATO-tagállam támogatására, hogy egyáltalán valaha perspektivikusan elindulhasson majd a taggá válás rögös útjain – de ez minimum középhosszútávon értelmezhető cél csak. Mindenesetre az északi országoknak láthatóan tetszik az ötlet, a találkozó után közös nyilatkozatot adtak ki.

Eszerint

Ami betetőzése talán annak, amit a napokban a NATO 

Nyitókép: Zelenszkij a dán miniszterelnökkel, Mette Frederiksennel. Forrás: Mads Claus Rasmussen / Ritzau Scanpix / AFP