Brüsszel új játékba kezdene: Ukrajnát nem a NATO-ba, hanem egy friss szövetségbe terelné

Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint Brüsszel részéről egyre hangsúlyosabban jelenik meg az a megközelítés, amely szerint Ukrajna rövid távú biztonsági és védelmi érdekei nem feltétlenül esnek egybe a hagyományos integrációs folyamatokkal. Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrügyi biztosa egy lengyelországi konferencián beszélt arról, hogy a jelenlegi körülmények között sem a NATO-, sem az uniós tagság nem kínál gyors megoldást. A biztos világosan fogalmazott, amikor kijelentette: 

Ezzel lényegében elismerte, hogy a két leggyakrabban emlegetett nyugati struktúra jelenleg nem képes azonnali biztonsági garanciát nyújtani Kijevnek.

Új védelmi konstrukciót sürgetnek Ukrajna számára

A felvázolt alternatíva egy úgynevezett európai védelmi unió, amely túlmutatna az Európai Unió jelenlegi keretein. A kezdeményezés lényege, hogy az uniós tagállamok mellett Ukrajna, valamint olyan kulcsszereplők, mint az Egyesült Királyság és Norvégia is bekapcsolódjanak egy közös védelmi rendszerbe. Kubilius ezt így fogalmazta meg: 

Az elképzelés célja tehát nem pusztán együttműködés, hanem egy mélyebb, strukturált katonai integráció. A biztos szerint ez az új formáció az orosz–ukrán háború lezárását követően kulcsszerepet játszhatna Ukrajna biztonságának garantálásában. Mint mondta: 

Emellett a gazdasági és infrastrukturális újjáépítésben is alapvető szerepet tölthetne be.

Brüsszel hosszabb távú tervei

A bizottsági biztos nemcsak rövid távú megoldásként tekint erre az új szövetségre, hanem az európai stratégiai gondolkodás egyik alappilléreként is. Úgy véli, hogy Ukrajna párhuzamosan közeledhetne az uniós közös piachoz és az új védelmi struktúrához, ami „az európai stratégiai politika egyértelmű eleme” lehetne Ukrajna irányába.

A Bloomberg korábbi beszámolója szerint ugyan az EU vezetői jelezték, hogy megvannak az első lépések feltételei a csatlakozási folyamat elindításához, konkrét időpontot továbbra sem határoztak meg. Ez nem meglepő annak fényében, hogy a legutóbbi bővítés során Horvátország esetében is mintegy tíz évbe telt a teljes jogú tagság elérése.

Nyitókép: MICHAEL BUHOLZER / POOL / AFP