Írta: Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész
Seregszemle cikksorozatunkban eddig Lengyelország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Románia, Szlovákia, Szerbia, Finnország, Ausztria, Törökország, Izrael és Svájc haderejéről írtunk. Most Svédország kerül sorra!
Svédország idén a figyelem középpontjában lesz: nemrég iktatták be az új, jobboldali-liberális svéd kormányt, miközben
sok évtizednyi semlegesség után az ország a NATO katonai szövetségébe készül,
s éppen most vették át az EU soros féléves elnökségét is.
Semleges századok
A hazánknál kissé népesebb, 10,3 milliós lakosságú, ám sokkal nagyobb területű északi állam történelme jelentős mértékben eltér a kontinensen megszokottól. A keskeny és sekély Balti-tenger mint vizesárok óvta meg a vikingek kései utódait a 20. századi Európában végigzúgó viharoktól. Sőt a 19. századi felfordulás nagy részétől is.
Svédország ugyanis hivatalosan utoljára 1814-ben állt hadban,
amikor is egy rövid háborúban kikényszerítette Norvégiával való egyesülését. Pedig a 17. századra a protestáns Svédország európai nagyhatalommá vált, annak ellenére, hogy tengerentúli gyarmatai nem igazán voltak. A Vasa-ház egyik legjelentősebb uralkodója, az Észak Oroszlánja néven elhíresült Gusztáv Adolf az 1618 és 1648 között zajló harmincéves háborúban is jelentős szerepet játszott, hódításai révén országa vitathatatlanul jelentős európai tényezővé vált. Ezt támasztja alá a hatvanas években 17. századi hullámsírjából kiemelt és múzeummá alakított Vasa vitorlás is, amely korának egyik legerősebb és legszebben díszített hadihajója volt.
XVI. Károly Gusztáv trónra lépése 1973-ban, díszegyenruhás katonákkal
Érdekesség, hogy a már említett utolsó hadjáratra a mostani svéd királyi Bernadotte-dinasztia alapítója, az emberségéről elhíresült francia Jean Bernadotte, Napóleon marsallja alatt került sor. Egyes, nem igazolt történetek szerint a forradalmár mellkasára tetovált „Halál a királyokra!” (Mort aux Rois!) feliratára csak temetése előtt derült fény.
Svédország az ipari forradalomtól kezdve
kiváló minőségű acéljáról, az erre alapuló nehéz- és hadiiparáról híresült el.
Semleges mivolta az I. világháború után a katonai fejlesztésektől eltiltott Németország számtalan mérnökének nyújtott átmeneti menedéket. A harmincas évek végétől újjászülető magyar hadiipar is gyártott licensz alapján olyan önálló svéd fejlesztésű termékeket, mint a Landsverk páncélozott harcjárművei vagy a 40 milliméteres Bofors gépágyú.