Gendercenzúra: nem állít igazat a Magyar Pszichiátriai Társaság közleménye

Mint arról lapunk beszámolt, a Magyar Pszichiátriai Társaság tudományos szaklapja, a Psychiatria Hungarica 2023 április számában a lap felelős szerkesztője, Tényi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem professzora szeretett volna közölni a Mandiner főmunkatársától, Szilvay Gergelytől egy tanulmányt A genderelmélet kritikájának vázlata címmel. A szöveg eredetileg egy 2022 őszi lapszámban jelent volna meg, de különböző okokból abban a számban végül nem tudott megjelenni. A felelős szerkesztő – akinek felkérésére a szöveg megszületett – a szokásos tudományos lektorálás után végül a lap 2023. áprilisi számában szerette volna közölni az írást, amely eljárás megfelelt a lapnál bevett gyakorlatnak. 

Szilvay felkérését az indokolta, hogy a társaságban párbeszédet folytattak a gendertémában, Szilvay pedig a genderelmélet egyes vonatkozásaiból írta a doktori disszertációját, és öt kötetéből kettőt ebben a témában jegyez (A melegházasságról: kritika a klasszikus gondolkodás fényében, 2016; A gender-elmélet kritikája, 2021 – utóbbi nemrég angolul is megjelent). 

Mint azt lapunknak korábban Tényi Tamás elmondta: sok huzavona és egyeztetés után (melyekről itt olvashat bővebben) a társaság elnöke egy levelet adott át Tényinek, amiben az állt, hogy a tanulmány megjelenését a szerkesztőbizottság 9:7 arányban leszavazta. Ez azonban egyrészt nem felelt meg az addigi gyakorlatnak, miszerint a tudományos lektoráláson átesett szövegek közlésébe nem szól bele a nagyrészt csak formális szerkesztőbizottság; másrészt a testület 28 tagú volt, így a 9:7 arányú szavazás (ami 16 embert jelent) nem jelent szerkesztőbizottsági állásfoglalást; harmadrészt

Ráadásul, mint azt azóta a Mandiner megtudta, a 9:7 arányú „szavazás” valójában úgy nézett ki, hogy 3 „igen is, nem is” állásfoglalású emailt duplán (mindkét oldalra) beszámoltak, vagyis a 28 tagból ténylegesen nem 16-an, hanem csak 10-en szavaztak (plusz 3 „tartózkodás”, összesen tehát így is csak 13 „szavazó”, nem 16).

A felelős szerkesztő és több munkatársa ezután lemondott pozíciójáról, Tényi kilépett a társaságból is (melynek alapító tagja volt), és lépéséről, valamint annak indokáról tájékoztatta az MTA elnökét és a szakterületi államtitkárt is.

Az MPT a szakmai kérdéseket belügyének tekinti

Lapunk megkereste a Pszichiátriai Társaságot is, amely pénteki megkeresésünkre kedd késő este a következő választ küldte: 

„A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) tudományos lapja, a Psychiatria Hungarica (PH) 2022-ben tematikus számot jelentetett meg »A genderelmélet kritikai vonatkozásai – elméleti és kritikai szempontok« címmel, a MPT korábbi állásfoglalása kapcsán kialakult vita tudományos áttekintése érdekében” – válaszolta a Mandiner megkeresésére a társaság. Mint írják, elnökségi határozat született arról, hogy a tematikus szám megjelenésével a témáról kialakult nyilvános vitát a MPT lezártnak tekinti és más fontos témákra fordítja figyelmét.

„Ezek után a PH 2023. évi első számában a felelős szerkesztő mégis megjelentetni kívánt a témában egy cikket. A kézirat elbírálása során a két bíráló egyike nagyléptékű átdolgozást javasolt, amely végül elmaradt. A cikket a főszerkesztő lényegében változatlan formában kívánta közölni. A szabályszerű tudományos eljárástól eltérő folyamat miatt három szerkesztőbizottsági tag lemondott a tisztségéről. A felelős kiadó ezért ismételten megfontolásra javasolta a felelős szerkesztőnek, hogy a PH változatlan formában kívánja-e közölni a cikket. A felelős szerkesztő erre a – nem kötelező érvényű – ajánlásra a lemondásával válaszolt, és a szerkesztőbizottság elnöke, valamint öt további szerkesztőbizottsági, szerkesztőségi tag követte őt. Az MPT az alapszabályának megfelelően elkötelezett a politikailag semleges, szakmai evidenciákon alapuló működés mellett. A lap kiadását, az ezzel kapcsolatos szakmai kérdéseket az MPT belügyének tekinti” – rögzítik.

Az MPT a honlapján is megjelentetett egy lényeges állításokat tekintve azonos közleményt.

Az érintettek egybehangzó állítása szerint ugyanakkor „A közlemény nem állít igazat. Az egyik lektor csupán néhány kiegészítő gondolatot vetett fel, a másik több módosítási javaslatot is tett, amelyeket a szerző átvezetett a tanulmányba. Az átdolgozott szöveget az utóbbi lektor újra látta, elfogadta, és egyetértett a főszerkesztő azon véleményével, hogy a kézirat a PH-ban megjelenjen. A szerző mindkét lektor javaslatait átvezette a tanulmányba, és úgy újra küldte a szöveget a főszerkesztőnek. A két lektor látta a módosított változatot, és elfogadták azt. Az ezzel kapcsolatos levelezés rendelkezésére áll a szerzőnek és a lemondott főszerkesztőnek is, akárcsak a lektori vélemények, így mindezt bizonyítani tudják”.

Mint a Mandiner megtudta: mivel az őszi szám ötletének megszületése előtt eleve elvetették a tanulmány megjelentetésének ötletét, akkor még nem is lektoráltatta azt Tényi Tamás. A lektorálásra azután került sor, hogy úgy tűnt, mégis lehetőség nyílik a szöveg megjelentetésére. A két lektor véleményét 2023. február 20-án kapta meg Szilvay, aki egy héttel később, 27-én minden javaslatot bedolgozva (a terjedelmi korlátokra tekintettel némelyiket csak jelzésszerűen) küldte azt vissza a szerkesztőségnek (azzal az ígérettel, hogy megjelenés előtt pdf-verzióban még ránézhet egyszer esetleges kisebb hibák javítása és szakmai fejlemények jelzése végett).

„Elsőrangú” tanulmány

A két lektor közül az egyik anonim kíván maradni, ám másikuk, Bánki M. Csaba pszichiáter professzor, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, felhatalmazta a Mandinert, hogy idézzen a lektori véleményéből. Ennek első két sora a következőképp hangzik: Szilvay tanulmánya

Később hozzáteszi: „A több könyvtárnyi, rendkívül szerteágazó filozófiai háttérből nyújtott csipetnyi kóstoló a téma lényeglátó összegzése, amelyben a szerző – nyíltan vállalva a saját meggyőződését – néha még a feltétlenül szükségesnél is óvatosabban fogalmaz.” Bánki ezután hosszas tudományos fejtegetésbe kezd, majd azzal zárja lektori véleményét: „Összegezve és megismételve: magas színvonalú, minden szempontból igényes kézirat, aminek igazából a nemrég megjelent tematikus különszámban (annak élén?) lett volna a helye. Tartalmi változtatást nem igényel, a véleményben megfogalmazott asszociációk inkább csak az esetleges továbbgondolást szolgálják. A tanulmány mielőbbi közlését jelenlegi formájában egyértelműen javaslom és támogatom.”

Ezzel együtt a szerző a másik lektor változtatási javaslatait is bedolgozta a szövegbe, mely javaslatokból egy volt lényegi. Az illető Szekeres György elnököt április 6-án emailben tájékoztatta arról, hogy korábban tájékoztatták a módosításokról, de nem kívánta látni a szöveget közlés előtt, megbízik Tényi Tamás ítéletében; később viszont látta a tanulmány átdolgozott verzióját, és egyetért a megjelentetéssel. Tehát

A nemzetközi tudományos világban egyébként lektorált tudományos szaklapoknál nem szokás szerkesztőbizottsági szavazást tartani egyes beküldött tanulmányok megjelentetéséről, az kizárólag a felelős szerkesztő és a lektori vélemények függvénye.

Tényivel azt sem közölték, hogy a szerkesztőbizottság eljárása ne volna „kötelező érvényű”. 

A cikkünk állításait bizonyító levelezések a birtokunkban vannak.

Közben a CitizenGO aláírásgyűjtést indított a témában, ami itt érhető el. Az esetről eközben számos médium mellett angol nyelven a Hungarian Conservative is beszámolt.

Nyitókép: Mandiner-grafika