1970. március 26-án a Tolna megyei rendőrség őrizetbe vett egy kurdi parasztembert: az ekkor 49 éves Apaczeller Józsefet háborús bűnökkel vádoltak, melyeket állítólag a Szovjetunió elleni hadjárat során követett el még a Magyar Királyi Honvédség katonájaként, 1942-ben. Ebben az időszakban már ritkák voltak a háborús bűnösök elleni perek Magyarországon. Itt az 1967-es zuglói nyilasper utáni, három évvel későbbi esetet tárunk fel.
Apaczeller 1920. szeptember 26-án született Kurdon, egyszerű, német származású parasztcsaládban. 6 osztályt végzett, majd napszámos volt, több alkalommal külföldön talált csak munkát, családja nyomorgott. 1941 őszén vonult be a 104/7-es munkaszolgálatos századhoz (a munkaszolgálat a zsidó férfiak megalázó, fegyver nélküli katonai szolgálata volt). Az effajta századok esetében a zsidó férfiakat magyar honvédek kísérték, őket nevezték „keretnek”. Ennél a századnál kb. 200 zsidóra vigyázott 20-25 katona. A század 1942 májusában ment ki a Szovjetunióba, Apaczeller 1943 januárjáig szolgált a századnál. 1944 októberében Törökszentmiklósnál esett szovjet hadifogságba, 1947 júniusában tért haza.
A kérdéses századhoz több háborús bűncselekmény is köthető – főleg muszosok agyonverése, lelövése a Donnál –, melynek elkövetőit népbíróság elé állították Kaposváron a háború után, és ki is végezték. A népbíróság eljárásába azonban hiba csúszott: véletlenül egy Apaczeller János ellen – József távoli rokona ellen – adtak ki körözést, azonban János ekkora már Amerikába távozott.
Jánost távollétében halálra ítélték, a per során a hallgatóság soraiban csendben üldögélő József pedig nem szólt a névcsere miatt.
A névcserére talán sosem derült volna fény, ha János apja, id. János nem ír levelet Amerikából 1967-ben a kurdi községi tanácshoz, sérelmezve, hogy fiát halálra ítélték. A levélben feltárta, hogy a valódi tettes József volt. Kérdéses, hogy miért késlekedtek ilyen sokáig a hatóságok, ám tény, hogy Apaczeller Józsefet végül 1970. március 26-án vették előzetes őrizetbe. A vallatás és a házkutatás során viszont kellemetlen tényekre derült fény: Apaczeller beilleszkedése a népi demokráciába olyan jól sikerült, hogy a helyi termelőszövetkezetnek nem csak alapító tagja, hanem éveken át elnökhelyettese is volt. 1962-ben Losonczi Pál földművelésügyi miniszter személyesen tüntette ki „A mezőgazdaság kiváló dolgozója” jelvénnyel. Belépett a kommunista pártba, 1956-ban a szovjet katonákat jó helyismerőként kalauzolta a környéken.